Zsebedics József:
A Kapu nevû vár és mezõváros templomai, vallási élete és lelkipásztorai

Bevezetõként az elsõ négy rész elé, az alábbi szempontokat teszem közzé:
1./ A város nem alakult volna ki a Kapu nevû vár nélkül. Ezért a vár meghatározza létrejöttét és fejlõdését.
2./ A vár urai: Kanizsai család és a négy Nádasdy meghatározzák a vár és a város fejlõdését, vallási életét is.
3./ Kapuvár és Babót vallási élete összefonódik. A nagyobb település, a szentistváni örökség Babótnak indító-kiemelkedõ szerepet ad. Hosszú idõ után (1679) veszi át ebben is Kapuvár az irányító szerepet.

I. Plébánia és plébániatemplom Babóton
Minden megkeresztelt ember, minden közösség tartozik egy plébániához, melynek temploma a plébániatemplom. Ezt ma is elõírja az egyházjog. Szent István királyunk óta pedig minden közösségnek - minden 10 falunak kellett egy templomot építeni. A környéknek ez a régi temploma volt a Szent Mihály tiszteletére emelt babóti templom. (1)
A Kapu nevû várban szolgálatot teljesítõ katonaság, (ha nem is állandó jelleggel) szolgák, mesterek, késõbb a vár körül kicsi házakban lakó hajdúk, hidászok, a környék halászai és pákászai a babóti plébániatemplomhoz tartoztak. Babótra jártak a vásárnapokon és ünnepeken misére, oda is temették õket, hiszen még a feljegyzések szerint az 1600-as év végén is ide temetkeztek. Ide tartozott a mai Kistölgyfa határában talált Árpádkori település is, hiszen az ásatások sem templom, sem temetõ nyomát nem találták.

II. Várkápolna - babóti plébániatemplom
A humanista Nádasdy Tamás korának embere. 1523-ban részt vett a budai országgyûlésen, mely nyilvánosan a lutheránusokat eretneknek mondta ki, fej és jószágvesztéssel sújtotta õket. A királynõ (Mária) és az udvarához tartozó vezetõ emberek szimpatizáltak az új hittel, melynek következménye lett az is, hogy az 1526-os országgyûlés törölte ezen szigorú törvényeket. (2) Ezek közé tartozott Nádasdy Tamás is. A mohácsi vész után elõször Ferdinánd pártjához tartozott, majd átpártolt János királyhoz - tõle elnyerte Kapu urának - az utolsó Kanizsainak fiúsítását, majd pedig amikor az alattomos Gritti ellene fordul - visszatér Ferdinándhoz - erre õ is hozzájárul a Kanizsai birtoknak Nádasdyra való átszállásához. (3) Ekkor az 1532. évet írjuk.
A mohácsi vész után a Vár szerepe, fontossága megváltozik. A tûzfegyver általánossá válik. Buda elesik, az ország három részre szakad, a török megkezdi hódítását. 1542-ben Senyei Ferenc Kapuvár várnagy lesz, a "Fundálló pallér" - megerõsíti majd átépíti. /Faragó Sándor bõ leírást ad ezen munkáról. (4) / 1543-ban a török Bécs felé igyekezve betör a Rábaközbe is, annak egy részét elpusztítja, de a várost nem tudja elfoglalni! Ezek után jobban megerõsítik. Jönnek az iparosok és mérnökök (1549).
Nádasdy Kapuvárral együtt Léka várát is megkapja (Lockenhaus). A két vár munkálatai hasonlóak. Lékából 1553-ban Sombory Ferenc jelenti urának a következõket: jönnek az architektorok. Majd a következõ években beszámol a folyamatokról. Takács Marianna, valamint Gerõ László könyveikben a következõket írják Lockenhausról. A vár keleti oldalán áll az egyik négyszögû töröny (két torony van benne). Ennek alján csúcsos boltozatú sírbolt van, fölötte pedig mintegy 3 méter hosszú és ugyanilyen széles várkápolna. E felett pedig egy lakószoba, ún. papszoba. (5) A Senyei által elkezdett munkálatokban kell keresnünk a kapuvári várkápolna megépítését, vagy már a meglévõ átalakítását. Ezen kápolnának a jelentõsége megnõtt. Katonák, szolganép, mesterek, sõt idõszakonként nemesifjak tanulnak a várban, akik a Bibliát és Erasmus mûveit olvassák. Sõt még várkáplánlelkész is tartózkodik ott. 1547-ben Kapuy Mihály nevû lelkész a várból levelet ír Sárvárra Zoltán Imre sáfárnak. (6) Nádasdyné Kanizsai Orsolya szívesen tartózkodik várában, aki naponta hangosan olvastatta a Bibliát és zsoltározott. Több levél íródott innét kedves férjének. (7)
Hol volt a kápolna? A vár udvarán, a palota mögött, a vártoronyban, amit megfigyelésre is használtak. több mint száz évvel késõbb - rövid török uralom után - ismét megerõsítés folyik, melyet az 1668-as jelzésû téglák (DFDIC) bizonyítanak. A vár ábrázolását a toronnyal 1680-ból találjuk meg elõször, melyet Eszterházynak Greischer Mátyás udvari grafikus készített. (8) A plébániatemplom még mindig Babóton van, ide is temetkeznek.

III. Három Nádasdy - hitújítás
1. Nádasdy Tamás Magyarország nádora (1554)
1555 - augsburgi vallásbéke - mely elõsegíti a protestantizmus gyors terjedését. Bár a nádor élete végéig (1562) nem vallott nyíltan színt - mert tartott a katolikus Ferdinándtól - de birtokán elnézte az új vallás gyors terjedését, sõt segítette. Hatalmas birtokán a plébániák betöltésénél elõszeretettel nevezett ki lutheránus érzelmû papokat, akik fokozatosan elterjesztették a nép között az új hitet. Ebben nagy segítsége volt buzgó felesége, aki szívesen hallgatta a külföldön végzett prédikátorokat, sõt Sárváron ezekkel vetette magát körül. Egész udvarnépe: Szegedi Máté lelkész, nevelõ, orvos, Tinódi Sebestyén a lantos, várnagyok és titkárok mind evangélikus hitûek voltak. (9)
Feljegyzések a Kapu nevû vár és körülötte lakó emberek életérõl, vallásáról, lelkipásztoraik személyérõl eddig még nem került elõ újabb adat. A vallási irányítás továbbra is Babótról történt.
2. Nádasdy Ferenc (II., +1604)
Követte édesapját (+1604), a törekvõ, a jeles hadvezér, a "fekete bég", ahogy hatalmas testi erejérõl elnevezték. Felesége, Báthory Erzsébet, a buzgó evangélikus, aki a lelkész távolléte alkalmával még a bibliaolvasást is átvállalta. 1591-ben õ hívta össze az uradalom lelkészeit csepregi kollokviumra. Itt nagy hitvitát folytattak (lutheránus és kálvinista), ennek következménye az lett, hogy férje, Nádasdy hatalmi szóval elrendelte, hogy birtokán csak olyan prédikátorok mûködhetnek, akik lutheri tanokat hirdetnek. Ettõl kezdve alakulnak ki az egyes központok és területek. (10)
3. Nádasdy Pál (+1633)
Szintén katonai pályán jeleskedett. 1622-ben a dunántúli részek országos fõkapitánya. Sokat volt távol, de vallási kötelezettségeinek eleget tett. Ez fõleg a lutheri egyház védelmében és segítésében állott. (11) Elsõ felesége, Forgáts Judit, a második Révay Judit volt, akitõl két gyermeke maradt, egy fiú és egy leány.
4. Mi történt Kapuvárral?
Senyei munkásságának következménye: a vár katonai erõssége lett, vonzotta a környék lakosságát (biztonság), fõleg a mesterembereket. Az adómentesség is biztosította a rohamos fejlõdést. 1558-ban Kapuvár mezõváros lett. Vallási ellátása Babótról történt, természetesen lutheri tanokat valló lelkipásztor által.
1594-ben Gyõr eleste után a török elfoglalja Kapuvárt is, benne és környékén óriási károkat tesz. Az 1597-es Urbárium arról tesz említést, hogy temploma nincsen, Babóton temetkeznek, és a babóti prédikátornak fizetnek. Ezen Urbárium már 41 apró házacskát említ és felsorolja a tulajdonosok neveit. Ezen török megszállás 4 évig tart (1594-98.).
Az 1608-as összeírásban 44 lakóház szerepel, az ügyes-bajos dolgokat pedig Varga Márton bíró intézi a 300 lelket számláló városban. Ezen idõszakban már evangélikus lelkészek mûködnek Kapuvárott. Lakásuk a Felsõszeren van, valószínû, iskolát is mûködtetnek, ahol zsoltározásra és a Biblia ismeretére tanítják a gyermekeket. Payr Sándor névszerint felsorolja az evangélikus prédikátorokat: Laurentiades János 1616-tól, Szítás István 1630-31., Szombathelyi András 1632., Lakosi Gergely 1633-34., Lõriczfy Pál 1635. Payr Sándor azt jegyzi meg, hogy honnét jöttek ide és hová kerültek el. Sajnos könyvében a leírása nem részletes. (12)
Az iskoláról nem tesz említést, bár a környezõ falvak leírásában az iskolákat is megemlíti, néhány helyen az akkori tanító nevét is. Úgy gondolom, hogy ha volt lelkész, kellett egy olyan helyiségnek (paplak, iskola) lenni, ahol a gyermekekkel foglalkoztak. Esetlen a várban, hiszen a várkápolnát használták lelkipásztori munkájukhoz.

IV. Nádasdy Ferenc (IV., +1671) - katolikus megújhodás (ellenreformáció)
Nádasdy Ferenc, aki a negyedik volt a kiváló családban, a család egyik legjelesebb egyénisége, dúsgazdagsága miatt az ország krõzusa, aki már fiatalon, 1633-ban Vas vármegye fõispánja, végül országbíró.
Mint az ország legnagyobb birtokosának a vallása meghatározó a Dunántúlon, fõleg annak a nyugati részében. Áttérésének a történetét nem feladatom részletezni, hiszen nagy irodalma van mindkét részrõl. A tény a következõ: 1643. november 25-én (Szent Katalin napján) a csepregi plébániatemplomban nagy tömeg elõtt letette a római katolikus hitvallást. Ennek következménye lett az, hogy birodalmában hozzálátott a katolikus vallás terjesztéséhez, segítéséhez. (13) Már az augsburgi vallásbéke eszközeit nem lehetett alkalmazni, hiszen majdnem száz év telt el azóta - ezen vallási kérdéseket több országgyûlési határozat is szabályozta, de a lehetõségeknek megfelelõen intézkedett (átbillent a mérleg). Payr feljegyzései szerint a kulcsfontosságú helyekrõl (hatot sorol fel) elûzi az evangélikus lelkészt (Sárvár, Léka, Csepreg, Kapuvár), és helyükbe katolikus plébánosokat nevez ki. Az emberek vallásukat megõrizhetik, természetesen mint kegyúr a plébániák betöltése jogában áll.
Így lett Kapuvár elsõ plébánosa Vitnyédi Ferenc 1646-49-ig. Ki volt õ? Fertõszentmiklóson született középnemesi családból, Rómában tanult, 1646-ban pappá szentelik, majd kapuvári plébános és esztergomi kanonok lett. Késõbb sárvári, majd soproni városplébános. Ott van eltemetve a Szentlélek Templomban. (14) Féltestvére Vitnyédi Istvánnak, Sopron város jegyzõjének, aki evangélikus vallású volt.
A Kapu nevû várban lakik, a várkápolnában misézik, híveinek száma csekély, hiszen a város még evangélikus vallású. Panasszal éltek ellene, hogy nem engedte be a várba (bezáratta a babóti kaput) a babóti evangélikus lelkészt, aki a várkápolnába jött istentiszteletet tartani a kapuváriaknak. Ezen feljelentésbõl tudjuk azt, hogy a kapuvári evangélikusok lelki gondozását a babóti evangélikus lelkész végzi. (15) 1649-ben Tolnai Ferenc, a szombathelyi káptalan prépostja látogatást tartott Kapuvárott. Jegyzõkönyvébõl tudjuk, hogy a várban lévõ kápolnában egy Mária-oltár és egy aranyozott ezüstkehely van. (16) Ekkor a babótiakat Kapuvárra idézi és kéri, hogy bocsássák el prédikátorukat, ha nem teszik, akkor fizessenek ugyanannyit a katolikus papnak is. Hiszen a kegyúr - aki katolikus - tartja fenn a babóti státuszt is. (17)
1654-ben pedig Musay evangélikus püspök meglátogatja Babótot is, a következõt írja: a templomnak csak a puszta falai állnak, az ottlévõ (evangélikus) lelkész jövedelmének legnagyobb részét pedig a kapuvári plébános foglalta le. (18) Mi történt a babóti Szent Mihály templommal - csak puszta falai állnak - hiszen ezt volt még mindig Kapuvár plébániatemploma - nem sikerült még kikutatnom. Ettõl kezdve a Kapuvárott lakó katolikus plébánost Kapuvár-babóti plébánosnak említik.
1659-ben, tíz évvel késõbb, Vitnyédi István plébánossága után a Canonica visitacio (egyházlátogatás) feljegyzi a következõket: a várban van egy kápolna, ahol az istentiszteleteket végzik. A pontos berendezést is felsorolja. Számomra nagyon emlékezetes a következõ: néhány miseruha, melyet Vitnyédi, volt kapuvári plébános, aki most Sopronban van, ajándékozott a kápolnának. Ebbõl a feljegyzésbõl indultam visszafelé a múltba ...
Kapuvárott 75 ház van, ebbõl hétben élnek katolikusok. A plébános Geörgei Ferenc, aki Nagyszombatban tanult, de jelenleg a háza Kapuvárott van, mert nem tud a babóti plébániára költözni, mivel ott egy öreg evangélikus prédikátor él, nem hajlandó kimenni - majd csak halála után költözhet bele. A babóti templom, a plébániatemplom még romos, újjá kell építeni. A templomot temetõ veszi körül, nemcsak Kapuvár, még Szárföld is oda temetkezik. Ekkor már Kapuvárnak van iskolamestere (magister). (19) 1667-ben Nádasdy Ferenc új templomot épít Szt. Mihály tiszteletére Babóton a mintegy 350 lakosú községben. Ez lesz Kapuvár plébániatemploma is.
Faragó Sándor könyvében említés történik Gyöngyösi Tamás babóti és kapuvári áldozópapról, aki szentképet vitt be a várban raboskodó prédikátoroknak 1675-ben. (20)
1679-1685. Korvancsics István babóti és kapuvári plébános még mindkét plébánián a névsorban fel van jegyezve. Az õ plébánossága alatt épül meg Kapuvár elsõ temploma fából, ezért is így nevezzük, hogy fatemplom. Elõtte harangláb, rajta két harang, ez hívja Kapuvár népét az új Isten házába. Az 1696/97-es egyházlátogatási jegyzõkönyv így számol be az eseményekrõl: "1680 elõtt közös temploma volt Kapuvárnak Babóttal, ez a templom Babóton volt. Hamarosan fából imaházat építenek, megépítik a plébániát, ez plébánost kap, Babót pedig leányegyház lesz."
Milyen volt ez a templom? Van benne szószék, kórus, egy kicsi sekrestye és egy oltár. Temetõje nincsen, hanem régi szokás szerint Babótra viszik halottaikat. A plébánia meglehetõsen alkalmas épület, a kert a házhoz kapcsolódik. (21) Megjegyzem: A várban lévõ kápolnában a szombati napokon folyik a misézés. Szentmisét a Szûzanya tiszteletére mutatják be.
Az anyakönyvezés a plébánia alapításával kezdõdik. Az anyakönyvbõl az elsõ lapok hiányoznak. Az elsõ bejegyzés: Meghaltak 1684. január 19., Kereszteltek 1684. december 20. Az elsõ bejegyzéseket Skadváry Lõrincz kapuvári plébános, komáromi fõesperes, késõbb gyõri kanonok végezte 1694-tõl.
Amikor ezen feljegyzések történtek (egyházlátogatás 1696-ban) Andor István volt a plébános, õ gondoskodott Babót, Vitnyéd (Osli - nem állandó jelleggel) lelki gondozásáról. (Vitnyédet ekkor csatolják Kapuvárhoz.) A szomszédos falu, Garta szintén Kapuvárhoz tartozott, a hívek a kapuvári vagy a babóti templomot látogatják. (22)
A lakosság vallási megosztódása is lassan megszûnik. Kapuvár és környéke katolikussá válik. A városban 874 ember él, mindenki katolikus, míg a környéken lévõ falvakban 1-1 akatolikus él. Kisfaludon, Mihályiban és Vadosfán nagy a protestánsok száma. Ez utóbbi artikuláris hely.
Az egyházlátogatáskor Kapuvárnak van iskolája. Épülete nagyon alkalmas. "Iskola - rektor jól viseli magát, a gyermekeket tanítja, a hívek megelégedésére szolgál" (23).

Az V-VII. fejezetben a következõ szempontokat látom, mint alakító tényezõket:
1. A Kapu nevû vár szerepe megszûnik, helyette a földesúr - ahogy mi nevezzük, a kegyúr hozzáállása (segítõkészsége) lesz nagyon fontos.
2. A gazdasági élet - fellendülés, hanyatlás, stagnálás - kihatással van a nép szaporulatára, kultúrájára és áldozatvállalására.
3. A vallási buzgóság lendítõ erõ. Természetesen ennek irányítói, alakítói a mindenkori lelkipásztorok. A plébános tehetségétõl és segítõtársai, a káplánok buzgóságán sok múlik. Itt megjegyezném azt is, hogy a plébániának a terület és a lelkipásztori munka miatt több káplánja lesz. Nem mindenki lehetett kapuvári káplán - buzgó emberek voltak. A hívek mindig szerették és ma is szeretik õket.

V. Az új földesúr; Eszterházy Pál; gazdasági fellendülés
A birtok Nádasdy Ferenc országbíró bécsi lefejezése után gazdát cserél (1671). Elõbb a királyi kincstár, majd Montecuccoli bírja, aztán a soproni országgyûlésen (1681) nádorrá választott Eszterházy Pál szerezte meg magának.
Közben megkezdõdött az ország felszabadítása a török alól. Szükség volt a kapuváriak fegyverére is, ezért I. Lipót császár 1685-ben újból megerõsíti azok kiváltságait. Buda visszafoglalásában (1686) kapuváriak is harcoltak Sopron megye képviseletében. Megindul a nagy fejlõdés, így Kapuvár mezõváros a Rábaköz gazdasági, politikai és vallási központjává válik.
Így érkezik el Kapuvár a Rákóczi szabadságharc idejéhez. A vár gyakorta cserélt gazdát. A harcok nyomát õrzi az 1714-es látogatási jegyzõkönyv is, amely elmondja: a plébániát lerombolták, ezért egy vásárolt házban lakik a plébános. "A templom majdnem romos, belül megtámasztva, egy picit megjavítva". (24)
A felszabadítási háborúk (török), a Rákóczi szabadságharc leverése után az Eszterházyak hatalmi pozíciója fokozatosan megerõsödik. A harcok idején lerombolt várat átépítik. A katolikus egyház szerepe (mivel ezen vidék jórészt katolikussá válik) is megnövekedik, a vallási élet fellendül. Gazdasági téren is változások következnek be. A földesúr saját uradalmán (majrok kialakítása) többet és jobbat akar termelni. Míg az adott földhatár, ahol a parasztság termel szûkebbé válik a népszaporulat miatt. Így elkezdik az erdõirtást, hogy ezzel is növeljék a megmûvelhetõ területet. 1713-ban a meglévõk után kiadták a szabók, szûcsök, csizmadiák és vargák céhlevelét is. Ezen intézmények hamarosan virágzásnak indulnak.
Ezen idõszakban (1718) épül meg közös összefogással (kegyúr, jobbágyok, céhek) Kapuvár második temploma, az elsõ kõtemplom Szt. Anna tiszteletére. Eben fontos szerepet kapnak a céhek is. Benne zászlót kellett lehelyezniük, gyertyát kellett vinni, részt venni testületileg a körmeneteken, bizonyos templomi szolgáltatásokat ellátni (céhmester), nekik kellett a fiatalokkal foglalkozniuk.
Mit tudunk a templomról? Az 1766-ban felvett Canonica visitacio a következõket tanúsítja (25): 1718-ban kelet-nyugat irányban kõbõl templomot építenek, tetejét zsindellyel borították. Ezen épületnek két tornya van, a nagyobbik a mai helyén (a mostaninak alapját és belsejét képezi) három haranggal. A kisebbik torony pedig a templom északi oldalához épített sekrestye felett középen. Benne volt a negyedik, a kicsi harang. Hat oltára van: Szt. Anna, Szûz Mária, Nepumuki Szt. János, Szt. Lucia, Szt. József és Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Belsejében 22 pad és három stallum, a kóruson pedig 5 változatú orgona. Bár a méreteit nem ismerjük, mindezek azt mondják, hogy nem volt egy kicsi templom. A templom felszerelése e leltár szerint viszonylag jómódról tesz tanúságot. Nem akarom felsorolni. A sekrestyében egy 1760 körül készült fafaragású szekrény - ma is megvan, mint mûemlék. (26) Ebben õrzik a ruhákat és felszereléseket. 1710-es években készült monstrancia, (27) valamint három kehely.
A városnak két temetõje van, az egyik a templom körül fallal körülvéve, a másik a várnál - ez elhanyagolt állapotban van.
Van plébániája, mely téglából épült; a szobák fagerendával és deszkás padlással vannak ellátva. Káplán is van, hiszen Garta, Babót, Vitnyéd és Osli lelkipásztori ellátásáról kell gondoskodniuk.
A templomépítõ Szandány Márton Mihályiból került Kapuvárra, a Pázmáneumban végzett. A templom érdekessége még az is, hogy ezen templomban keresztelték meg 1749. március 19-én Istvánt, akit a kapuváriak Hany Istóknak neveznek (28). A Hany Istókot megkeresztelõ Oros Mátyás pedig Csapodról érkezett. Az egyházlátogatás idején Gódány István volt a plébános, õ gyûjtötte össze a plébánia irattárát; a vizitátor pedig Szily János gyõri kanonok, rábaközi fõesperes, késõbb Szombathely elsõ püspöke. A leírás szép latinsággal van, könnyen olvasható és nagyon alapos. A plébánián is van egy példány belõle. Ferences harmadrendrõl is említést tesz. Külön zászlójuk van, Szent Ferencet ábrázoló aranyozott fából készült szobruk is van.
Összefoglalva: Kapuvár elsõ kõtemploma a mai 85-ös úttal párhuzamosan barokk stílusban épült, gazdagon volt ellátva a szükséges misézési és körmeneti alkalmatosságokkal. A leírások alapján ezt tartom a város legszebb templomának. A jegyzõkönyv azt is elmondja, hogy a hívek nagy számban járnak templomba, a templom kicsinek bizonyul, ezért nagyobbat kell építeni. A falak a süppedõs talaj miatt erõsen repedezettek.
Megemlítem még Zabróczky András káplánt, aki egy csodálatos mûemlék monstranciát készíttetett az osli Mária tiszteletére - Osliban ma is õrzik (29). Hannibál Mária pedig 1713. szeptember 11-én misealapítványt tesz: "12 szentmise mondassék a Szûz Anya tiszteletére", ebbõl néhány a várkápolnában; 18000 szántóföldet adományoz a templomnak (30). Személyét még nem sikerült felkutatni. A szilsárkányi templom falán volt olvasható: Hannibál család lelki üdvéért!
A sekrestyében ma is látható egy nagyon régi Mária kép, melyet a múlt században eléggé ügyetlenül restauráltak. Máriahielf - Segítõ Szûz Anya. Az eredeti Passauban van, Lipót király Bécs ostroma alatt egész nap ez elõtt imádkozott. A török kiûzésének idejében, valamint az induló barokk korszakban tisztelete nagyon meghonosodott országunk nyugati részében.
1742-ben Gartán templom épült Szt. Fábián és Szt. Sebestyén tiszteletére a meglévõ fatemplom helyett.

VI. Gazdasági hanyatlás, elszegényedés. A második kõtemplom
Az 1700-as évek végét és az 1800-as évek elejét gazdaságilag jellemzi a nagyfokú hanyatlás, elszegényedés, a beindult fejlõdés megtorpanása. Miben áll? Úrbéri alávetés ideje, erdõirtások visszakövetelése, a robotok körüli viták. Ennek következménye: sokan elszegényedtek, megindul a rokonok és földszomszédok összeházasodása, sokan az elszegényedettek közül a környék majorjaiba mennek, ott munkát vállalnak, így a földesúr cselédjei lesznek.
Ezen idõszakban épül meg Kapuvár harmadik temploma, a második kõtemplom. 1808-ban Babót és Osli elszakadnak Kapuvártól és önálló plébániák lesznek. Ebben az évben lebontják az 1718-ban épült elsõ kõtemplomot, csupán a torony alapjait hagyják meg, és ehhez ragasztják az észak-dél fekvésû templomot, amely a ma is álló templom magvát képezi, ennek fõhajóját a toronytól a szentély vasrúdjáig.
A 4 haranggal rendelkezõ templomban 3 oltár van: a fõoltárt Szent Anna, a Szent Kereszt, a nyugatit pedig az Erzsébetet látogató Szûz Mária tiszteletére állították. A fõoltár elkészítéséhez, amely a mai papi szék és a felolvasó helyén állt márványt használtak. Az oltárképet pedig Carol Petrus Goebel bécsi mester készítette 1821-ben. A kép Szent Annát ábrázolja Máriával és Joachim társaságában. Ez a kép megmaradt számunkra, ma is a fõoltárt ékesíti.
A templom oldalához földszintes sekrestyét építettek, ez van még ma is egy kis átépítéssel. A keleti oldalánál pedig van egy bejárati ajtó. Mellette áll a nagy gyóntatószék. (31) Milyen volt ezen templom? Szép, magas, tágas és világos, uralta a környéket, klasszicista stílusban épült. Tornya véget ért a mai óratetõvel. A padláson még van ma is látható díszített oldala.
Jellemzõje volt a nagy ablak, hogy legyen kellõ világossága. A bejárati oldalon még látható - ezek adták a két kórusfeljáró világítását, ezen a két ajtón megyünk fel ma is, a kórusba benyíló ajtók helyei még ma is láthatók az orgona mögött.
Sokkal nagyobb ablakok voltak a keleti és nyugati oldalon mint most. Egyet megtaláltunk belõle az elmúlt évek munkálatainál a szentély nyugati felén (a mostani bele van építve). Errõl mûszaki rajz is készült. Az oldalsó falakat pedig lezárta, a templom belsejét beborította a kazettás sík födém.
A templomépítõ Tolnai Ferenc címzetes geráldi apát, aki 52 évig volt Kapuvár plébánosa (+1831). Arcképe a plébánián látható. Ez szintén az ismert bécsi festõmûvész alkotása. Õ volt a környék fõpapja. Templomokat megáldott, papokat temetett, ellenõrizte a plébániákat, mint fõesperes helyettes (vicearchidiakonus).
Õ nyitotta meg az új temetõt is a városon kívül, a mai húsgyár felé, a "Borgyus kert mellett". Ezzel két mûködõ temetõje lesz Kapuvárnak. Az 1830-as jegyzõkönyv elmondja, hogy a várnál lévõ temetõ lassan betelik, és csak egy temetõ, az új marad. (32) Ezen temetõben temetik el 80 éves korában. Hosszú (52 év) plébánossága alatt háromszor készített leltárt a plébánia könyvtáráról. Ebbõl néhány még ma is megvan.
A templom érdekessége még az is, hogy itt mondja újmiséjét dr. Mohl Antal választott püspök, gyõri kanonok 1857. szeptember 6-án. A templom az egykor idáig terjedõ hansági mocsaras talaj miatt lassan süllyedni kezdett, ezért 1840-ben megerõsítik. 1843-ban a Kapuvárt elpusztító tûzvész nagyon megrongálta. A tetõ leégett, vele együtt a torony is. A harangok megolvadtak, újakat kellett önteni.
A rohamosan fejlõdõ Kapuvár új temetõt igényel, ezért 1854. április 8-án Virágvasárnap Zerpák Antal plébános a mai veszkényi útnál benedikálja az új temetõt, mely az Egyház szántóföldjébõl lett kivágva (excissum), benne egy kereszt lesz felállítva (33). Hamarosan kitör a kolera (1855. augusztus 26 - szeptember 21.). Az elsõ áldozata Papp József 30 éves férfi. Õt temetik elõször ide. Ezen új temetõbe hozzák át Szalontai György és a tudós Zerpák Antal plébánosok síremlékét, hogy a hívek gondoljanak rájuk és imádkozzanak értük.
A templom süllyedése egyre fokozódik, hatalmas repedések támadnak rajta úgy, hogy a hívek félnek bemenni. A hatóságok lezárással fenyegetõznek. A város lakossága is rohamosan emelkedik, nem férnek el benne. Ezért az egyházközösség elhatározza az új templom megépítését.
A következõ plébánosokat még meg kell említenem, hiszen jelentõs munkájuk volt a templom és a plébánia életében:
Szalontai György (+ 1849) volt kapuvári káplán, majd idõsebb emberként lett kapuvári plébános Tolnai utódaként Bõsárkányból (1833-49.) Nemesi rangja volt. Plébánossága alatt 1840-ben erõsítik meg a templom falait. Az 1843-as tûzvész után saját pénzén harangot csináltat és a templomnak adományozza. Igazságtalanul szenved több környékbeli pappal a komáromi várbörtönben 1849-ben. Miután hazatért Kapuvárra, hamarosan meghal. Sírkeresztje a mostani temetõbe lett áthozatva, egyedül ezen olvasható a Kapuvár mezõváros kifejezés. 1834-ben a város lakossága 3426 fõ. Húsz évvel késõbb közel egy ezerrel többen élnek Kapuvárott. Az izraelita vallásúak 22-rõl 117-re szaporodnak, ami a kereskedelem fellendülését jelenti.
Zerpák Antal (+ 1856) tehetséges fiatal papként indul. 18848-tól az Eszterházán lévõ kastély lelkésze, mint széplaki káplán. Fiatalon lett kapuvári plébános 1849-1856. Õ benedikálja a mostani temetõt. "Tudós Zerpák" néven emlegetik. Kinevezése után azonnal nekilát a plébánián talált anyakönyvek összegyûjtéséhez, bekötteti õket (bõr gerincben). Sajnos még ma is ezekben vannak. Konzerválni kellene õket. A Hany Istókról való bejegyzést is õ közölte le a Vasárnapi Újságban, valamint az 1856. évi keresztény naptárban. Jókai Mór is így értesült róla. Rengeteg bejegyzése van, ez még nincsen feltárva. Fiatalon tüdõvészben halt meg. Díszes sírköve át lett hozva a mai temetõbe. Testvére volt Zerpák János gyõri kanonok, választott püspök (34).

VII. Kapuvár nagy fejlõdése a kiegyezés után, a kibõvített és átépített templom története
A kiegyezés után megkezdõdik országunkban az iparosítás, a gazdaságok, fõleg földbirtokok fejlesztése, nagy építkezések. Ez Kapuvárott is érezteti hatását, bár elvesztette mezõvárosi rangját (1871), nagyközség lesz. 1871: Zárdaiskola, 1876: megindul a vasúti forgalom, elkezdõdik a Fõ tér beépítése. A szép, emeletes épületeink születése:
- 1881 bíróság
- 1884 átépített nagytemplom
- 1887 kórház
- 1889 befejezõdik a kétemeletes polgári iskola
- 1892 plébánia
- 1898 fiúiskola-községházzal
Ezen hatalmas építkezésekben - azóta sem voltak ilyen jellegûek Kapuvár szívében - 1883-ban megkezdõdik a templom kibõvítése, átépítése.
Az 1880-ban összehívott gyûlésen az Eszterházy kegyúrság képviselõje bejelentette a templom újjáépítését, de csak a régi templom nagyságában, melyben 1200 embernek volt férõhelye. Kapuvárnak pedig már akkor 6500 lakosa volt. A kapuvári hívek ezt kicsinyelték, egy nagyobbat szerettek volna. Ezért a gyûlésen egyhangúlag nagy lelkesedéssel vállalták egy nagyobb templom építésének rájuk esõ költségeit.
Hosszabb tárgyalások után Dominkovich Sándor plébános buzgólkodására 1883-ban megkezdik az építkezést a templomnál. Meiszner Károly mérnök tervei alapján a szentélyt meghosszabbítják, az oldalfalakból hatalmas oszlopokat építenek, oldalt két új hajóval bõvítik, és a tornyot egy nyolcszögletû kupolás ráépítéssel 32 méter magasra emelik. A templom hosszúsága 35 méter, szélessége 25 méter lesz.
Ablakok: Eltûnnek a hatalmas klasszicista ablakok, elõl kettõ (feljárók megvilágítása), a két oldalon, keleti és nyugati 2-2 és a szentély egy ablakja. A mellékhajók kisebb ablakokat kapnak, oldalt megbõvítik az ünnepi oldal két ablakával (kórus), a szentélyt pedig a réginek beépítésével egy kisebb ablakkal világítják meg. Mivel itt kevés a fény, ezért a szentély északi meghosszabbítását három kis ablakkal látják el, mely késõbb színes üveget kap. Ezek nyomai a külsõ falon ma is láthatóak a Szûcsné féle háztól.
A templom nagyhajójának mennyezetét lebontják, helyette három kupolát építenek bele; a középsõt, ami monumentális; a szentély fölé a másodikat, mely késõbb egy secco falfestménnyel gazdagodik, a harmadik pedig a kórus felett, mely alatt elhelyezik késõbb az orgonát. Ez teszi széppé belül a templomot, talán azért nem volt kár átépíteni (eklektikusan átalakítva).
Mivel a kapuváriak és a majoriak jól megtöltötték a templomot, a két mellékhajónál díszes oldalajtókat építenek bele, ez huzatossá teszi a templomot, a nyugatit ezért nem is szokták kinyitni. A torony a megemeléssel kecsessé válik, fõleg kiemelik a kapuvári zsalugáterek (jól kihallatszik a harangszó), a felül díszítésre szolgáló 9 gömböcske még díszesebbé teszi (anyaga kõ, mely erõsen megrepedezett, az 1994-es renoválásnál lett összeragasztva). Két kistorony is készül a mellékhajókra. Úgy tudom, hogy most a harmadik toronyóra mutatja az idõt az embereknek, ennek a történetét még nem írtam össze, a politikai község mindig kivette részét ezek átépítésében. A torony ugyan 32 méter magas, mégis csak a majrok felõl lehet messzirõl látni. A régi sekrestyére emeletet húztak (kedvesnõvérek oratoriuma lesz), a felmenést pedig a hozzáépített épülettel, benne kialakított fából készült csigalépcsõvel oldották meg. A két kórusfeljárót is átalakítják - jobb és kényelmesebb a felmenés. Késõbb elkészül kõbõl a szentély fõoltára, tervezte Storno Ferenc (Hild Sopronban 1895), melynek tetejére egy kicsi Szent Anna szobrocska került (ma az ünnepi homlokzaton a bejárat felett látható), a szentélyt pedig kifestetik ideiglenes jelleggel csillagboltozattal (apró csillagok). Honnét tudom én ezt? Az elkészülés után készített fényképeket egészen véletlen a gyõri Püspöki Könyvtárból lemásolásra megkaptam (35). Ekkor építették bele a keleti mellékhajóba (Kiss Mihály családadományából) a Lourdesi barlangot Máriával, mely több mint egyszáz éve a kapuvári hívek, fõleg az asszonyok kedves imádkozó helye. Ennek a templomnak lett országosan ismert elõimádkozója Giczi György, akinek néhány kedves éneke ma is felhangzik templomunkban - Úr Jézus születését pásztorok jelentik, Betlehemnek õslakói, Kössünk szép koszorút Szûz Máriának (36).
A régi öregek még azt is elmondják, hogy a földbe égerfából készített cölöpöket vertek, a templom falait erre alapozták. Az építkezés október 10-én szabályszerûen befejezõdött. A megújított templomot pedig a veszkényi születésû Zalka János megyéspüspök 1884. október 12-én konszekrálta (37). A költségekhez a kegyúr 32 ezer, a kapuvári hívek pedig gyûjtés útján 56 ezer koronával járultak hozzá. Adósság maradt 5456 korona, melyet késõbbi gyûjtésbõl törlesztettek.
Egy megbízható szóbeli közlésbõl tudom, hogy a környék lakossága is bejött a templom szentelésére (konszekrálták is - 12 kiskereszt a falon), mozsárágyúk is dörögtek (Horváth Géza prépost-kanonok babóti öreganyja).
1892-ben elkészül az új plébánia, ebben lakunk még ma is. A régibõl a konyhai részek maradtak meg, persze nagy átalakításokkal. A lelkipásztorok beköltöznek, a következõ év májusában a nagy építkezõ, a buzgó Dominkovich esperes úr orbáncban meghal. (1878-1898-ig volt kapuvári plébános, késõbb kerületi esperes lett.) A kapuvári temetõben kap helyet édesapja mellett, aki elõtte évben halt meg. Õk még a Nagy-Magyarországon születtek és éltek. Felsõpulyaiak voltak, édesapja a Szentmartoni elõnevet is viselte. Szép sírfeliratjuk van, érdemes elolvasni. A kapuváriak nagy részvéttel kísérték utolsó útjára - jegyzi le Kapuvár történetírója, Mohl Bódog naplójában. (38) A plébánia vezetését pedig volt káplánja, Németh János veszi át, aki rendezi és szépíti tovább a templomot, és fõleg kifizeti a fennmaradó adósságot.
Ki volt Németh János? Lédecen született (ma Sopronhorpács része), igen jó tanuló volt, állítólag a herceg tanítatta - mivel cseléd gyermek. Matematikával is foglalkozott, néhány könyvet is írt, jó társaságbeli ember, kiváló szónok. Részt vett a Rábaszabályozási Társulat munkájában. Szigorú emberként emlegették a régi öregek, aki a plébánián is és Kapuvárott is rendet tartott. Kilenc évig volt kapuvári káplán - ezért jól ismerte elõdje építési vállalkozásait - majd felsõszentlászlói plébános (ma Burgenland). Aránylag fiatalon, 1893-ban Kapuvárra kerül. Nagyon jó kapcsolatban volt a hercegséggel, így sokmindent el tudott intézni, mint kegyúrral. 1905-ben kifesteti a szentély mennyezetét. Téma: Szent István felajánlja a koronát Magyarok Nagyasszonyának - ezen secco falfestmény mai is megvan. Azóta kétszer restaurálták (Somodai és Závory). A sekrestye felett mozaikszerû secco falfestmény: Angyal a szentségmutatóval. Ma is látható - két alkalommal restaurálták. Érdekessége, hogy a templom elsõ mûemlék szentségmutatóját ábrázolja, mely Augsburgban készült 1710 körül. Festõmûvész: Thury Gyula akadémiai festõmûvész, festményei vannak például Pannonhalmán, fõúri kastélyokban, a mûvészek második vonalába tartozott. Õ festette a nagyböjti leplet is. 1907-ben pedig a hívek adományából elkészül a ma is meglévõ Országh-féle orgona 16 fõ, 18 mellékváltozattal és két játszó-asztallal.
Nyilván a festést megelõzõ években készül el a fõoltár díszes, kõbõl készült oltárkép kerete, ráépítve az oltárra. Ebben helyezik el az elõzõ templom oltárképét, a mûemlék Szent Anna védõszentet, melyet Tolnai apát készítetett Bécsben. Adományból készült a Szent Vendel (Strausz család) és Szent Antal szobra 1897-ben, melyet kõoszlopokon helyeznek el a fõoltár mellett a szentélyben. A két térdelõ angyal Lukácsi Lajos kapuvári szobrászmûvész munkája. A templom belseje gazdagodik a két kõszoborral (Szent Flórián és a Pieta), faoltárokkal és olajfestményekkel (Szent József és Szent Domokos). Kedves imádkozó helyük volt még az 1884-ben fából készült oltár a szenvedõ lelkekért, felette keretben egy keresztet ábrázoló olajfestmény. Ez a Kertész család adománya volt (1970-es években még a kép szakadozott foszlányai a templom padlásán megvoltak). Mohl Cecília 1890-ben gipszbõl készült keresztúti stációkkal gazdagította a templomot (ma is ennél imádkozunk).
Hozzátenném még: Szerkezetileg, mivel a két épület nem egyenlõen mozog, vashuzalokkal kötötték össze. Ezek ma is láthatók. A sekrestye szen-télybe való kimenõje a keleti falon középen volt (elõször a keresztkút, majd a szekrény lett beleépítve). Rákosi Elek alakította át (1958-60). A jobb megvilágítás szempontjából pedig a két oldalhajó kijárata fölé belül körablakot építettek be (ma rózsaablaknak nevezzük) - Dominkovich munkája.
Németh János plébánost somlóvásárhelyi préposttá Ferenc József, mint apostoli király nevezte ki (okirat a múzeumban). Idejében készült el a temetõ új kápolnája a honfoglalás 1000 éves évfordulójára (1896). Egy akvarell kép készült róla, fotókópiája a plébánián megtekinthetõ. Õ építette a gartai templomot.
Hosszú küzdelem után (bírósági tárgyalás is volt) elkészül az elsõ világháború elõtt a plébánia gazdasági épületsora (ma is megvan kisebb belsõ átalakításokkal).
A vallási életben megkezdõdtek a buzgalmi egyesületek kialakulásai. Fõleg Fodor és Tóth káplánok voltak ebben nagy segítõk. Ezen idõszakra esik Kapuvár vallási fellendülése. Kialakul a templomi ülésrend és viselkedés menete is. Ez fennmarad az 1960-as évekig. Errõl írtam egy beszámolót a kapuvári újságban az elsõ önkormányzat idejében. (39) Németh János hosszú idõt töltött Kapuvárott. Gazdag munka áll mögötte, élete utolsó idejét bénultan élte, majd 1927-ben õ is a kapuvári temetõ lakója lett, édesapja fölé temették el. Sok szállóige és anekdota van róla, fõleg a papság körében.
Dominkovich Sándor - Németh János - létrehozták a szép, majeszta-tikus Szent Anna templomot, a Rábaköz egyik legszebb templomát. Ahogyan mi nevezzük: a Nagytemplomot. Épült klasszicista stílusban 1808-ban, kibõvítve, átalakítva 1884-ben, eklektikusan olvashatjuk a bejáratnál a "mû-emlék jellegû" táblán. Berendezve és feldíszítve 1927-ig, a prépost haláláig, tehetnénk még hozzá.

Kapuvár 1999., a Szûz Anya lourdesi megjelenésének napján, a plébánia alapításának 320. évében, plébánosságom 20., kapuvári éveim 31. esztendejében sok embernek hálával és köszönettel:

Zsebedics József plébános

Jegyzetek:

(1.) Sajnos ezt bizonyítani nem tudjuk. Az elmúlt kétszáz esztendõben így vélelmezik.
(2.) Szántó Kondrád: Katolikus egyház története. Bp. 1984. II. kötet 94-95.
(3.) Nagy István: Magyarország családjai. Pest, 1860. 22. (Nádasdy)
(4.) Faragó Sándor: Kapuvárról írásban és képben. Sopron, 1974. 11.
(5.) Lékáról:
Takács Marianna: Udvarházak és kastélyok. Bp. 1970. 210.
Gerõ László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 162.
(6.) Payr Sándor: Dunántúli evangélikus egyházak története. Sopron, 1924. 86.
(7.) "Szerelmes Orsikám" - Magyar Levéltár. Bp. 1988. 15. és 21.
(8.) Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok 4.588
(9.) Payr S. i.m. 59.
(10.) Szántó K. i.m. 102.
(11.) Payr S. i.m. 56.
(12.) Payr S. i.m. 87.
(13.) Schematizmus Jauriensis. Gyõr 1968. 52.; Részletesen: Payr S. i.m. 679.
(14.) Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Sopron, 1939. 197.
(15) Payr S. i.m. 87.
(16.) Csatkai Endre: Sopron és környéke mûemlékei. Bp. 1956. 538-40.
(17) Payr S. i.m. 88.
(18.) U.o.
(19.) Lõrinc Imre: A rábaközi fõesperesség egyházlátogatási jegyzõkönyvei 1659-bõl. Arrabona 16. 1974. 233-234. A látogatást végezte: Tobias Gaboriani, éneklõ kanonok Gyõr, Széchenyi György püspök megbízásából.
(20.) Faragó Sándor: A Kapui vár. Arrabona 1962. 92.
(21.) Varga Imre: A Rábaközi Fõesperesség egyházlátogatási jegyzõkönyvei 1696-97. Arrabona 14. 1972. 305. A látogatást végezte: Liptay Ferenc kanonok, rábaközi fõesperes, páli plébános. Keresztely Ágost gyõri megyéspüspök rendeletére.
(22.) U.o. 306-307.
(23.) U.o. 306.
Anyaegyház: Plébániatemploma van, plébániája és ott lakó plébánosa. Anyakönyvezés itt történik.
Leányegyház: Temploma, kápolnája vagy misézõhelye van. A pap az anyaegyházból jár ki gondozni a híveket.
(24.) Canonica visitacio 1714 - Kükedy Mihály rábaközi fõesperes. Kapuvári Plébánia Irattára.
(25.) Canonica visitacio 1766 - Szily János rábaközi fõesperes, késõbb szombathelyi püspök végezte. Kapuvári Plébánia Irattára.
(26.) Csatkai E. i.m. 540.
(27.) U.o.
(28.) Kereszteltek anyakönyve III. kötet. Kapuvári Plébánia Irattára.
(29.) Lovas Zsuzsa: Osli monstrancia: Az együttélõ egyházak - Katalógus. Esztergom, 1991. 54.
(30.) Alapítványi napló 1. oldal. Kapuvári Plébánia Irattára.
(31.) Canonica visitacio 1812. Kapuvári Plébánia Irattára.
(32.) Canonica visitacio 1830. Kapuvári Plébánia Irattára.
(33.) Halottak anyakönyve V. kötet 43. oldal. Kapuvári Plébánia Irattára.
(34.) Bedy Vince: A Gyõri Székeskáptalan története. Gyõr, 1938. 480.
(35.) Mohl Adolf fényképfelvételei a Kapuvári Nagytemplom szentélyérõl. Kapuvári Plébánia
(36.) Zsebedics: Giczi György munkássága (kézirat)
(37.) Mohl Bódog naplója (kézirat). Kapuvári Plébánia Irattára
(38.) U.o.
(39.) Kapuvári Újság 1991.