S. Balázs Lívia: A halál és a lélek, Rábaköz hiedelemvilágában Balázs Lívia tanulmányában a Rábaköz hiedelemvilágának a halálhoz kapcsolódó területét mutatja be. Írásából megismerhetjük azokat a jeleket, melyek a halál elérkezésére utalnak, megismerhetjük, hogy a néphagyomány szerint mi volt a háziak teendõje halott esetében, milyen módon igyekeztek lelkének nyugodt útját biztosítani, hogyan próbálták védeni a visszamaradó hozzátartozókat.

Fücsek Piroska: A gyermekkor költészete Bogyoszlón - Amíg a gyerek járni tanul - A szerzõ bemutatja a gyermekekkel való hagyományos foglalkozást. A népi, paraszti bölcsesség nem ismerte a pszichológiát, a nevelés- és az oktatáselméletet, mégis az életkornak megfelelõ módon foglalkoztak a felnövekvõ gyermek érzelmi és gondolati fejlesztésével. Ez a foglalkozás nemzedékrõl nemzedékre hagyományozódott.

Gülch Csaba: Történeti és néprajzi adalékok Gyõrsövényház és németajkú lakossága történetéhez A szerzõ, egykor gyõrsövényházi tanár, ma újságíró, tanulmányában a falu történetét tekinti át. Bemutatja a település keletkezését, majd a pusztulását. A pusztult helyre a földesúr svábokat telepített. Így született meg a Tóköz egyetlen németlakta faluja. A szorgos lakosok mûvelés alá fogták a határt, s magyar érzelmûvé váltak. A népbolondító XX. század viszont létrehozta itt is az ellentéteket, melynek következtében a svábok többségét kitelepítették.

Horváthné Takács Judit: Azt beszélik a faluban… (Humoros történetek, nagyotmondások) A falu lakossága a mindennapi elfoglaltsága közben észrevette, észreveszi a normálistól eltérõ magatartásformákat. Ezek enyhébb eseteit humorosan dol-gozza fel, gúnyolja ki - gyakran önmagát. A világlátottak mesélõ kedve, hi-hetetlen túlzásai ugyancsak a falu szájára kerülnek. A szerzõ írásában ezeket adja közre.

Horváthné Takács Judit: Lakodalmi szokások Rábaszentmihályon a század elsõ évtizedeiben A szerzõ a XX. század elsõ évtizedeiben Rábaszentmihályon honos lakodalmi szokásokat írja le. Bemutatja a lakodalom teljes menetét, ismerteti a fõszereplõk, a võfény által elmondott szövegeket. A régi lakodalmakhoz fûzõdõ szokások a család módjától függõen változtak. A legszegényebbeknél csendben zajlott le. A jobb módban élõk lakodalmai látványosabbak voltak. Már a lakodalmas menet nagysága is rangot jelentett.

Horváthné Takács Judit: Történetek a Rábaközbõl A szerzõ által közzétett történetek még ma is élnek a rábaközi nép emlékezetében, pedig a XIX. és a XX. század fordulóján élt kisemberek botlásait mutatják be. Gyakori, hogy vándortörténetek formájában több településen is felbukkannak.

Horváthné Takács Judit: "Istennek rendelisébül" (Leánynézés, leánykérés, kézfogó ...) A szerzõ a leánykérés, a házasságkötés rábaszentmihályi hagyományit mutatja be. Teljes egészében közzétesz egy 1841-bõl való móringlevelet és egy késõbbi, 1864-ben keltezett házassági szerzõdést is. Bemutatja a házasságkötésekben gyakori kényszert, kényszerítõ erõt is, mint akkor mondták: a föld a földhöz házasodik.

Nagy Imre: A Vági Helytörténeti Gyûjtemény nevezetesebb tárgyai Nagy Imre Tanító Úr Vágon gyûjtötte össze a falu emlékeit. Létrehozott egy helytörténeti gyûjteményt. Írásában ebbõl a gyûjteménybõl mutat be néhány tárgyat, s dokumentumot. (Sajnos a kis múzeum épületét ma az összedõlés fenyegeti, s a gyûjtõ elkeseredve gondol arra az idõre, amikor már nem lehet az értékes anyagot megóvni.)

V. Szalontay Judit: Csornai aranyfonalas kendõk, "pántlikás" és "pillangós" kobakok A szerzõ, a csornai múzeum igazgatója a helyi paraszt-polgári népviselet két fontos kiegészítõjét az aranyfonalas kendõt és a kobakot mutatja be. Adatközlõk visszaemlékezései, valamint tárgyi emlékek elemzése során ismerjük meg a viseleti kiegészítõk készítésének eljárásait, viselésének hagyományait.