Pájer Imre:
A csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

A rábaközi sajtó
A tájegység helyi sajtója, összehasonlítva a szomszédos területekkel, késõn indult. Gyõrben már 1847-ben magyar nyelvû lapot adtak ki. Igaz, a Hazánk nem bizonyult hosszú életûnek (1848. augusztus 10-ig jelent meg). A következõ, ugyanott kiadott lap az 1857-tõl megjelenõ Gyõri Közlöny volt. Sopronban 1871-tõl jelent meg a magyar nyelvû Sopron. 1874-ben indult Pápán a Pápai Lapok. Rábaköz mezõvárosainak sajtója a Csornához és Kapuvárhoz hasonló méretû Veszprém megyei települések újságjaival megközelítõen azonos idõben jelentkezett. Míg Tapolcán 1885-ben, Devecserben 1891-ben, Sümegen 1901-ben (1) jelent meg elõször hetilap addig Kapuvárott 1889-ben, Csornán 1892-ben adtak ki elõször újságot. A továbbiakban azokat a helyi újságokat mutatom be - az 1889 és 1917 között a két rábaközi mezõvárosban megjelent 9 lap közül -, melyek a vasút építésével foglalkoztak.
Hevesi János felelõs szerkesztõ és laptulajdonos 1889 karácsonyán jelentette meg a Rábaköz mutatványszámát Kapuvárott. A nyomdatermék fejlécében "társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap" megjelölést viselt. 1891 márciusától társszerkesztõt foglalkoztatott Csornán. Utolsó száma 1895. június 29-én jelent meg. A tulajdonos ebben bejelentette, hogy eladta hetilapját a konkurenciának, a Csorna-Kapuvár és Vidékének.
A Rábaköz második lapja, a Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1892 decemberében jelentkezett mutatványszámával. Felelõs szerkesztõje Kõhalmy Márton Béla segéglelkész Csornán, társszerkesztõje - dr. Laufer (1898-tól László) Samu orvos - Kapuvárott mûködött. Ugyancsak társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lapként jegyezték. Mint már fentebb jeleztük, 1895 nyarán az újság tulajdonosai megszerezték a kapuvári Rábaközt. Az immár két lappal rendelkezõ tulajdonosok úgy döntöttek, hogy egyik nevet sem viszik tovább, hanem új néven folytatják a mûködést, s így született meg 1895. július 7-én a Rábaközi Hírlap.
A Rábaközi Hírlap a Rábaköz évfolyam és lapszámozását vitte tovább. Munkatársi gárdáját a Csorna-Kapuvár és Vidéke adta. Mind Kapuvárott, mind Csornán mûködött szerkesztõje. 1897 utolsó negyedévének kezdetén a kiadását egyesítették a Soproni Naplóval, s ettõl kezdve, mint a soproni lap vasárnapi melléklete jelent meg.
Mivel a helyi erõk úgy ítélték meg ezt az egyesülést, hogy ezzel megszûnt a Rábaköz helyi lapja, helyette újat indítottak. Elõbb a rövid életû, Kapuváron kiadott Rábaközi Újság jelentkezett, majd 1897. december 19-én jelent meg a Csornai Hírlap mutatványszáma. A lap többszöri átalakulás és névváltoztatás után (Rábaközi Közlöny, Sopronvármegye) 1917. május 12-ig készült a Rábaközben, Csornán.

A rábaközi sajtó indulásakor a csorna-pápai vasút építésének ügyében már megtörténtek az elsõ lépések. Az elõmunkálatokra Réthey Ferenc és társai rendelkeztek engedéllyel.

Az elõmunkálatok
A helyi újság, a Rábaköz vasúttal kapcsolatos hírei közt kezdetben a részvények jegyzése kapta a fõ hangsúlyt. Íme néhány hír: "Mint tudjuk a vármegye - Sopron - 20000 frtot szavazott meg tõzsderészvényekre. Szent-András község 10000 forintot kamatoztat e czélra, a mely részvények vásárlására fordíttatik, az egyedi uradalom 50000, a rábapordányi uradalom 30000, Szany község 40000 és Rába-Pordány község 3000 frt értékû részvény vásárlására tett ajánlatot."(2); "A vasút engedményesei újabb húsz ezer frt megszavazását kérték a vármegyétõl, abból az okból mert a közl. minister az árvizek miatt a pályának magasabbra építését rendelte el. A közgyûlés az állandó választmány javaslatát fogadta el és az út és hídépítési alapból tíz ezer frtot szavazott meg törzsrészvények vásárlására."(3); "Zalka János gyõri püspök elhatározta, hogy tízezer forint erejéig törzsrészvényeket fog jegyezni és a vasúthoz szükséges területet ingyen átengedi."(4) 1891 augusztus végén már összegzés is megjelent a jegyzésekrõl: "Eddig a községek és nagybirtokosok 298000 frt törzsrészvényt jegyeztek. A gyõri püspök az évi 1000 frt szállítási költségnek megfelelõen 10 évre 10000 frttal járul hozzá és a telket ingyen adja. Az építési engedély után a törzsrészvényekbõl 35 százalékot kell befizetni. Az alapszabályokat a kereskedelmi minisztériumban most módosítják. Miután az építési költségek 1200000 frtra vannak elõirányozva, még nagyon sok jegyzés szükséges, hogy az építkezés megkezdõdjék. Szany községnek e vasútra jegyzett törzsrészvényeit a minisztérium sokallta és a képviselõtestületet új határozathozatalra utasította."(5) A cikk rögtön egy problémát is felvetett Szany község által jegyzett részvényekkel kapcsolatban. A megoldásról szóló tudósításban egy ellentmondást is felfedezhetünk, ugyanis egy elõbbi hír még 40000 forint törzsrészvény jegyzését tulajdonított a községnek: "Szany község képviselõ testülete 1891. aug. 30-án tartott közgyûlése alkalmával, miután, mint már lapunkban közöltük, a korábban megszavazott 25000 frtnyi törzsrészvényjegyzés a minister által jóvá nem hagyatott, - titkos szavazás útján 10-11 ezer frtnyi törzsrészvényt szavazott meg, mely összeg a múlt évi tûzvész által okozott viszonyoknak megfelelõleg csekélynek nem állítható."(6) 1892 elején arról értesülünk, hogy az össztõke 35 %-át kitevõ törzsrészvények jegyzése még nem teljesen történt meg, " … de magánosok részérõl történnek jegyzések. Így Szanyban 2500 frtot, Rábacsanakon 1800 frtot jegyeztek egyesek. A gyõri megyéspüspök jegyzett 10000 frtot és a földterületet, melyen a vasút keresztül megy, ami 30 katasztrális holdnak felel meg. Pápán szintén folynak a jegyzések egyesek részérõl."(7) Az év végén induló, s Csornán szerkesztett lap mutatványszáma az alábbiakat közölte: "Maguk a csornaiak nem igen örülnek az új vasútnak, jele ennek, hogy Csornán nem jegyeztek részvényeket."(8)
A jegyzéseknek persze más hatásuk is volt. Amikor elõször találkoztunk rábaközi lapban a csorna-pápai vasúttal, akkor még "Csorna-Szillsárkány-Pápa szárnyvasútnak"(9) nevezték. Aki már utazott ezen a vonalon az tudja, hogy nem érinti Szilsárkányt. Mi történt? Szilsárkánynak már volt egy vasúti megállója - igaz egy km-re a falutól, a pozsony-szombathelyi vonalon, - ezért a falu nem látta értelmét annak, hogy egy újabb megálló reményében közpénzen részvényeket vásároljon. Közben, mint már olvashattuk, a rábapordányi uradalom 30000, a község 3000 forint értékû részvényre tett ajánlatot. Ez az ajánlat befolyásolta a vasút vonalvezetését. Mint írták: " … a rábapordányi jelentékeny ajánlatok a vasút eddigi irányán változást fognak okozni, a mennyiben a vonal Rábapordány felé fog hajolni és Szillsárkány igen messze fog elesni a vasútvonaltól."(10) Volt község a Rábaközben, amely a számára kedvezõtlen vonalvezetés miatt visszalépett: "Dör község is revocálta a jegyzett részvényeket, az alispán a visszavonást megsemmisítette, mire a döriek a közigazgatási bizottsághoz apelláltak és ha ott is elutasíttatnak, a ministerhez mennek. A döriek ezen revocatiója azért történt, mert õk az aláírást föltételhez kötötték és a föltétel nem lett betartva."(11) Csorna viszont - késõbb részletesen bemutatandó okok miatt - nem sietett a részvények jegyzésével. Csak az 1893. február 27-i megyei közgyûlésen kért és kapott engedélyt (12), hogy 5000 forint értékû törzsrészvényt jegyezzen.
Az elõmunkálatok sorába tartozott a közigazgatási bejárás is. A tervezett vasút közigazgatási bejárása során (Rába)Szentandrás, Szany, Rábacsanak és Egyed községek számára 1891 július 23-án a szanyi községházán, Csorna és Rábapordány számára másnap a csornai városházán tartottak értekezletet. (Ez utóbbi helyszínrõl megjegyzem, hogy a település községi besorolással rendelkezett, mégis a korábbi mezõvárosi rangra emlékezve lakói városnak titulálták.)
Az elõkészületek sorában legalább ilyen fontossággal bírt - hisz a vasút létesítéséhez az állam pénzügyi hozzájárulására is szükség volt - az a tisztelgõ látogatás, melyet 1892. február 26-án bonyolított le az érintett terület küldöttsége Baross Gábor miniszternél. Így tudósított errõl a Rábaköz: "A csorna-pápai vasút ügyében múlt hét pénteken nagy küldöttség jelent meg dr. Kuncz Adolf csornai prépost vezetése alatt Baross Gábor kereskedelmi miniszternél. E küldöttségben Csornáról részt vettek: Hajas Gyula fõszolgabíró, dr. Egyedi Artúr, dr. Stricker Adolf, Sugár Sándor, Szilvássy Dénes, Vadász Bánk és Frankl Sándor. Pápáról részt vettek: Martonfalvy Elek helyettes polgármester, Néger Ágoston apátplébános, Kiss Gábor ref. lelkész, Horváth Lajos fõszolgabíró, dr. Steiner József physikus, Mészáros Károly rendõrkapitány, dr. Koricsoner Lipót, Hauer Béla, Szvoboda Venczel, Bartalos István, Voyta Adolf és Matkovics Pál. A küldöttséghez csatlakoztak Csávolszky Lajos és dr. Fenyvessy Ferenc képviselõk..."(13)
A látogatás során a küldöttséget vezetõ premontrei prépost, a fõrendi ház tagja indokolta meg a deputáció célját: "Az általunk képviselt vidék gazdasági viszonyai és kiválóan elõrehaladt állattenyésztése régen érzik már a vasútvonalak hiányát. Ennek szükségét ismerték el Veszprém és Sopron vármegyék köztörvényhatósági bizottságai, továbbá Pápa rendezett tan. város közönsége, midõn a vasút létesítésére nagyösszegû hozzájárulásaikat megszavazták. Nagyméltóságod bölcsessége pedig jól tudja, hogy ezen vasúti vonal egy oly vidéket szel át, mely a Rábaszabályozás költségei által nagymérvüleg van terhelve, midõn tehát Excellentiád ezen vasúti vonal kiépítését lehetõvé teszi, a terhelt vidék jövedelmezõségét fokozza és ez által az állam jövedelmeit is emeli. Azért is tehát azon alázatos kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy magas figyelmét ezen vasúti vonalra is kiterjeszteni és azt kegyesen engedélyezni méltóztassék.
A miniszter válaszában kijelenté, hogy e vasút nemcsak Csorna és Pápa, hanem annak az egész termékeny vidék érdekeinek elõmozdítója, amelyet e vasút át fog szelni és így nemcsak ennek, hanem az egész országnak hasznára válik, tehát a helyi érdekek mellett a közérdeket is képviseli. S végül kijelenté, hogy a küldöttség a kormány támogatására számíthat.
Ezután a küldöttség Lukács Béla államtitkárnál tisztelgett, a ki szintén megígérte, hogy ezen ügyet támogatni fogja."(14)

Vita a vasútról
A Csorna-Kapuvár és Vidéke címû lap indulását követõen sajtóvitának adott helyet. A szerkesztõ leszögezte, hogy bár nem osztja mindenben a cikkírók nézeteit, mégis közli véleményüket, hogy alkalmat adjon a város lakóit oly közelrõl érintõ ügy megvitatására. Nézzük a véleményeket:
"E lapok hasábbjain egy egész czikksorozat jelent meg, mely czikkek pointje oda irányult, hogy a csorna-pápai vasút létesítésénél lehetõleg meg kell akadályozni és Kapuvár számára egyik vagy másik irányban új vasútat teremteni. Tehát Kapuvárott azt hiszik, hogy Csorna város az esetleg építendõ csorna-pápai vasútnak mennyire örül és városunk még jobban emelõdnék és felvirágoznék. Nos ezt az illuziot le fogom rontani és nem tévedek, ha azt a nyilatkozatot teszem, hogy nekünk a csorna-pápai vasút egyáltalán nem kell, városunk túlnyomó és számot tevõ többsége velem egyetért. Ugyan mit nyernénk ezzel az új vasúttal?! Elismerem, hogy olcsób fát és meszet kapnánk, de már most végeztünk is. A csornai termelõre nézve nagyon is közönyönyös, ha lesz vagy nem lesz új vasút, hisz terményeiért úgyis a lehetõ legmagasabb árt kapja. A kereskedõknek pedig határozottan árt, mert az amúgy is nagy verseny mellett Pápáról új concurrensek sereglenének Csornára, akik a megélhetést lehetetlenné tennék.
Iparosaink pedig teljesen tönkre mennének, hisz már manap is szegényeknek mily küzdelmeken kell átmenniök, hogy tisztességessen megélhessenek, a vasút létezésekor mindenki 20-30 krért Pápára fog menni és ruháját, csizmáját ott fogja csináltatni. Csornán tehát senkinek se kell ez az új vasút, mert ez Csornának végromlását jelentené, jeléül ennek Csornáról egyetlen egy ember sem került ki, aki törzsrészvényt jegyzett volna.
Ez az új vasút csakis Szany és Pápának használna. Szany központja lenne a vonalnak, góczpontja a környéknek, hetivásárokat kapna, a gazda oda vinné eladásra terményeit, a kereskedelem emelkednék és könnyen oda fejlõdnék, a hova Csorna, hisz a Szanyt körülvevõ számos község még Marczaltõ is talán a szanyi piaczot látogatná és így a népet meg a terményeket elvonná a csornai piacztól.
Hát még Pápa! Bizonyos, hogy Csorna minden szükségletét onnan fedezné. A pápai viszonyok oly korhadtak, hogy a létért való küzdelemben a kereskedõk és iparosok annyira túlliczitálják egymást, hogy sorba elszegényednek vagy buknak. A csornai iparos és kereskedõ becsülettel és tisztességben akar megélni, õk tehát nem versenyezhetnének a pápaiakkal, akik úgyszólván mindent potom áron adnak. A dolog annyira fog fejlõdni, hogy aki egy pár czipõt, csizmát, vagy egy pár kötényt fog vásárolni, azt sem a csornai csizmadiáknál, czipészeknél vagy kereskedõknél fogja megvenni, hanem elmegy Pápára, ahol fél áron kapja meg az árut. Mi lesz akkor a szegény csornai iparosból? A kereskedõ hát látja, hogy Csornán nem élhet meg, nem várja be hatását, hanem elköltözik, de az a szegény iparos nem teheti azt, mert a költözködés is sok pénzbe kerül. Örömmel látjuk, hogy a csornaiak az új vasút ellen ellenséges álláspontot foglalnak el. A kapuváriak tehát ne féljenek attól, hogy mi ezt a vasutat forszírozzuk, sõt nagyon leköteleznének midnyájunkat, ha õk mihamarabb olyan új vasutat kapnának, mely a csorna-pápai vasútat lehetetlenné teszi. Ebben a tekintetben tehát nem vagyunk vetélytársak, szívbõl kívánjuk, hogy terveik sikerüljenek, mert akkor Csorna is emelkedik és tovább virágzik. Csak röviden fogom megmondani, hogy miért. Csorna a czelli-kapuvári vonal által nem kap concurrentiát és mégis, mint a Rábaköz központja vonzerõt fog gyakorolni Vasmegyének arra a vidékére. Nekünk pedig Vadosfán át új utunk lesz egy oly vidékre, mely nekünk nem árthat, hanem csak használ. Így is meg lesz az olcsó fa és olcsó szén, sõt mi több más czikket olcsón fogunk kapni, ép úgy mint a pápai vonaltól és e mellett meg lesz az a megbecsülhetetlen elõny, hogy a körülöttünk keletkezõ új centrumoktól sem kell félnünk. Üdvözöljük tehát azt az eszmét Csorna érdekében, hogy a kapuvár-kisczelli vasutat meg akarják teremteni.
Viador."(15)

"E lapok múlt számában egy közlemény jelent meg, mely bizonyítani akarta, hogy a csorna-pápai vasút Csorna városának nagyon is hátrányára és a kapuvár-czelli vasút elõnyére volna. Én megvallom e czikk úgy volt írva, hogy aki további megfontolás nélkül elolvasta, az a czikk tartalma és a benne foglalt argumentumok által el volt ragadtatva. Pedig soha korlátoltabb és veszedelmesebb tanok nem lettek hirdetve, mint aminõket a t. czikkíró úr hirdet ...
Czikkíró úr nézete szerint az új vasút elsõsorban azért árt Csornának, mert a csornai kereskedõk Pápától concurrentiát kapnának és ezekre nézve a tisztességes megélhetést lehetetlenné teszik. Ez olyan abszurdum, amirõl csak gondolni is alig lehet. Megengedem, hogy a kereskedõk a verseny által szoríttatnak, de hát nem a fogyasztóközönséget kell szem elõtt tartani, mely a verseny által terményeit jobban eladhatja, és olcsóbban bevásárolhatja szükségleteit.
A második pont szerint iparosaink mennének tönkre, mert mindenki Pápára gravitálna és czipõjét, ruháját ott szerezné be. Ez sem áll, iparosaink csak úgy lesznek mint eddig. Ha mostan valakinek a csornai iparos munkája nem tetszik, Gyõrbe megy, mely épp oly távol esik Csornától, mint Pápa. Miért menne tehát a csornai publikum Pápára, mikor Gyõrbe is mehet. Miért gravitálna egy kisebb városhoz, mikor eddig is sokkal nagyobb városba fedezhette szükségleteit.
A harmadik pont szerint az új vasút által csak Szany nyerne sokat, mert központja lenne a vonalnak, gócz-pontja a környéknek, heti vásárokat kapna, a gazda oda vinné terményeit eladásra és kereskedelme emelkednék. Nos ezt elismerem. Igaz, hogy Szany nyerni fog mindabban amit felsoroltunk. De nem vagyok képes belátni, hogy Csorna ezáltal mit veszít. Ha a czikkíró úr a viszonyokat úgy ismerné mint én, akkor nem koczkáztatott volna ilyen állításokat. Veszíteni fog csak a pápai piacz. Szany eddig sem fedezte szükségleteit Csornán, hanem mindig Pápán, és ha Szany kereskedelmi központtá válik, akkor azt csak a pápai piacz fogja megérezni.
De ha mindez nem állana is, még akkor is Csorna városi és a csornai járás községeire nagy áldás lesz ez az új vasút. Járásunk gazda közönségének megbecsülhetetlen, ha falvaikba állomás lesz és gabnáját, melyet Csornán eladott, nem kénytelen ökrös szekerein beszállítani, hanem közvetlen az állomáson feladni.
Ez új vasút által a csornai kereskedelem csak emelkedni fog, a verseny folytán mindent megkapunk majd olcsóbban, a nagy fogyasztó közönség nagyban fogja megérezni mennyire használ neki, ha csorna három vasút góczpontja lesz. Csak had jöjjenek ide mindenfelõl a concurrensek, ha egyeseknek árt is, de a nagy közönségnek használ.
Egy kissé korai volt tehát a csornai czikkíró úrtól a czell-kapuvári vonalat üdvözölni. Egyrészt azért, mert most már befejezett tény, hogy a csorna-pápai vasút kiépül. Ezen most már semmi-féle czikk nem változtat, mert még ez évben megkezdik az építést. Másrészt pedig azért, mert absurdum Csornának gratulálni, hogy Kapuvár egy új vasutat kap, melyet kerülõ uton mi is igénybe vehetünk.
Az bizonyos, hogy a csorna-pápai vasút még ez év folyamán létesül, de az nem bizonyos, de nem is valószínû, hogy a csorna-pápai vasút mellett a kormány a kisczell-kapuvári vasutat engedélyezné. De még ha engedélyezné is, ez ránk nézve nagyon közönyös. Ha a kapuváriak azt hiszik, hogy nekik használ, úgy szívbõl kivánjuk nekik. Mi ugyan nem hisszük, hogy a csorna-pápai vasút mellett - melynek létesítése befejezett tény - létjogosultsága volna, de ha már nem árt nekünk, segítse Kapuvárt is az Isten új vasúthoz. Mi pedig szívbõl üdvözöljük a csorna-pápai vasútat, mely Csornára és a járásra egy új korszakot jelent.
Justus."(16)

"A czikkíró úr alapos meggyõzõdése szerint a csorna-pápai vasút által csak a pápai piacz fog veszíteni, mert Szany eddig sem fedezte szükségleteit Csornán, hanem Pápán, és ha Szany kereskedelmi központtá válik, akkor azt csak a pápai piacz fogja megérezni. Õszintén megvallva nem hiszem, hogy czikkíró úr ezt komolyan írta, mert ez aztán igazi absurdum. Csak a pápai lapokra kellene hivatkoznom e mondat megczáfolása végett, de nem teszem, hanem csak azt kérdem, nem tudja-e a czikkíró úr, hogy a szanyi kerület lakói, akik állítólag most Pápára gravitálnak, itt levén a szolgabíróság, járási bíróság és telekkönyv, ezen hivatalok egyikével lévén elfoglalva, mindjárt szükségleteit is fedezte. Hjah, ellenvethetnék ez a körülmény akkor is fennáll, ha meglesz a vasút. Ez nem áll. - Most kocsival oly sok az idõveszteség, hogy aki Csornán van elfoglalva egyszersmind szükségleteit itt fedezi, de mikor vasút lesz, és az a szanyi egy fél óra alatt Pápán lehet, akkor bíz bejön ide a hivatalba, de egy fél órája mindig lesz, hogy Pápára mehessen, hisz ehhez sem kocsi, sem ló nem kell…
Azt elismerem, hogy azoknak a helységeknek, amelyeket e vasút esetleg átszelne, nagy hasznára lenne minden tekintetben, de mi nem e helységek érdekeit, hanem Csorna város érdekeit akarjuk védeni. Ám áldozzanak õk, mi egy fillért sem és ha tõlünk függ, ez a vasút nem lesz meg.
Viador."(17)

A vitát persze nem lehetett eldönteni. De egy késõbbi rábaközi lapban öt év múlva megjelent cikk már a tapasztalatok birtokában tudott fogalmazni: "Midõn a pápa-csornai vasút készült, az iparosok és kereskedõk panaszkodtak, hogy ezen vasút által forgalmuk csökkenni fog. Ebbeli aggodalmuk ezideig komoly alappal nem bírt."(18)

Mikor indul az építkezés?
A helyi sajtó gyakran röppentette fel a hírt, hogy hamarosan. Ehhez viszont elõzetesen több feltételnek is teljesülnie kellett, például: engedélyezés, állami támogatás elnyerése.
Nézzünk néhány közleményt:
- 1891 december: " … az engedélyezési eljárás a minisztériumban már január hóban meg fog kezdetni, alapos reményünk van, hogy a vasutat… a jobb idõk beálltával lehetséges lesz majd megkezdeni."(19)
- 1892 március: "A csorna-pápai vasút építési költségei - mint jó forrásból értesültünk - már fedezve vannak, s a vasút építését aratás után meg is kezdik s még ebben az évben be akarják fejezni."(20)
- 1892 december: "A csorna-pápai vasút ügyében fordulat állott be, amennyiben mint biztos forrásból értesülünk, a vasút létesítése és megvalósulása stádiumához (így!) közeleg."(21)
- 1893 november: "A csorna-pápai vasút ügyében mint közvetlen forrásból értesülünk, nagyon kedvezõ fordulat állott be, s kiépítése már a közel jövõben remélhetõ s így Csorna közgazdasági jelentõsége a három irányból jövõ vonatok összetalálkozása folytán még inkább fog emelkedni."(22)
- 1893 december: "A csorna-pápai vasút ügyében a tárgyalások oly kedvezõen folynak, hogy az építés valószínüleg már a tavasszal megkezdõdik. E czélból az építési vállalkozók két megbizottja a múlt héten Csornán idõzött."(23)
Az építés kezdetének sokszor beharangozott idõpontja reálisabbá vált 1894 márciusának végén: "A csorna-pápai vasút ügyében mint a székesfõvárosból hiteles forrásból lapunk zártakor értesülünk - örvendetes fordulat állott be, amennyiben Lukács Béla kereskedelmi miniszter az állami hozzájárulást a csorna-pápai vasúthoz helybenhagyta, s ez által a csorna-pápai vasút biztosítva van."(24)
A miniszteri döntést követõen, már nagyobb valóságtartalmú sajtóközlések jelentek meg:
- 1894 április: "A csorna-pápai vasút financirozása (így!) már annyira biztosítva van, hogy szeptemberben megkezdik az építését, tavaszra pedig már megnyitják az új vasutat."(25)
- 1894 július: "A csorna-pápai vasút megépítése - mint szanyi levelezõnk írja - közeleg a megvalósításához. A múlt napokban jött egy mérnök és egy vállalkozó Szanyba, kik tégla iránt tudakozódtak; hozattak is a szanyi uradalmi téglaháztól mintákat s azokat az állomási épülethez elég jónak találták."(26)
- 1894 augusztus: "A pápa-csornai vasút, mint értesülünk, nemsokára a megvalósulás stádiumába jön. A vasútvonal kiépítésére a szükséges intézkedések már folyamatban vannak, s legkésõbb szeptember havában már a földmunkálatokat megkezdik. A földbirtokosok, kiknek földjeit átszeli a vasútvonal, felszólítást nyertek, hogy az õszre a trace vonalat ne vessék be, azon okból, hogy a munkában ne zavartassanak."(27)
- 1894 szeptember: "A pápa-csornai vasút közel van a teljesüléshez. Dr. Fenyvessy Ferencz, e vasút engedményeseinek egyike Pápa városnak szept. 3-án tartott közgyûlésén bejelentette, hogy biztos reménye van, miszerint a vállalkozók még e hóban leteszik az 50.000 frtnyi óvadékot és mihamarabb megkezdik a vasút építését."(28)
E biztató hírekkel teli idõszakot a reményvesztettség ideje követte. A Csorna-Kapuvár és Vidéke két cikke is tükrözi ezt: (Az elsõ a Csornai Járás fõszolgabírájának lépését mutatja be, a második egy a Pápai Lapokból átvett cikk közlése.):
"A csorna-pápai vasút ügyében Hajas Gyula fõszolgabíró a következõ köriratot intézte a községi bírákhoz: község Bírájának. A Pápa-Csornai vasút ügye már oly annyira haladt elõre, hogy a törvényben követelt építési költségek 35 %-os törzsrészvénye egy krajcárig fedezve van; - mindennek daczára majd 5 éve vajudik ezen vasút ügye a nélkül, hogy az építéshez szükséges elõkészületek s az építkezés megkezdése folyamatba vétetnék. Mivel pedig járásomnak érdeke megkívánja, hogy ezen vonal, melyre az anyagi áldozatot sem kíméltük, mielõbb kiépüljön, vagy ha ez nem lehetséges a kötelezettségek alól feloldva legyünk, felhívom ennél fogva Bíró urat, hogy f.hó 20-án d.e. 10 órára Szanyban tartandó értekezletre a magán érdekelteket hívja meg és a községet is minél számosabb egyénnel képviseltesse. - Csorna, 1894. szeptember 13. Hajas s.k. fõszolgabíró."(29)
"A pápa-csornai vasút megfeneklése… A pápa-csornai vasútnál a törzsrészvényekre szükséges összeg már egy év óta együtt van, nincs más hátra mint a vasút finanszirozása és ez nem akar sikerülni… Nyár óta az a hír van elterjedve, hogy szeretve tisztelt képviselõnk - mert annak nevezhetjük dr. Fenyvessy urat - a csornai vasúttól majdnem teljesen visszavonult és a finanszírozást egy más társának engedte át. Ez talán megmagyarázza, hogy miért nem építik még a csornai vasutat és miért feneklett meg ezen Pápa városára nézve legfontosabb és leghorderejübb ügy. Nem tudjuk ki van most e vasút élén és ki van megbízva a finanszírozás kivitelével…
Azért kérjük igen tisztelt képviselõnket, vegye ügyes kezei közé ezen még vajúdó és még mindig tespedõ ügyet; tudja õ mit lehet elérni, mit nem. Elég nagy számmal vannak vasutat építõ és finanszírozó vállalkozók, végezze be gyorsan az alkudozásokat, hogy mielõbb a törvényhozás elé kerüljön a pápa-csornai vasút."(30)
Alig múlt el fél hónap s a Csorna-Kapuvár és Vidéke fontos hírt közölhetett: "Beteljesedett: Évek óta tartó vajúdás után az ige kezd már testté válni, óhajunk a csorna-pápai vasút ügye végre is a megvalósulás stádiumába jutott. Mire a tavasz verõfénye ismét életet fakaszt a dermesztõ természet keblén, meg lesz az elsõ kapavágás s mire az õsz borágat érlel, látni fogjuk a a csorna-pápai vasút lokomotívjának gomolygó kék füstjét s hallani waggonjai dübürgõ robogását.
Dr. Fenyvessy Ferencz, ugodi képviselõ január 14-én délelõtt 10 óra 20 perczkor a következõ táviratot intézte az érdekeltekhez a székesfõvárosból: A csorna-pápai vasút finanszírozási és építési szerzõdése e perczben iratott alá. Isten áldása legyen a vasúton. Fenyvessy."(31)
"A csorna-pápai vasútvonal finanszírozására és kiépítésére a hírneves bécsi Lindheim-czég vállalkozott. Jobb kezekbe úgyszólván nem is lehetett volna letenni a vasút építésének ügyét. A vállalkozó czég egyik tagja, lovag Lindheim Ernõ, aki már több viczinális vasútat létesített Magyarországon és éppen mostanában vette meg a budai fogaskerekû vasutat, amelyet villamos vasúttá alakított át; mindez elég biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a csorna-pápai vasút még az idén elkészül és a forgalomnak át fog adatni."(32)

Az építés és hatása
Az állami hozzájárulás biztosítását követõen rögtön arról értesülünk, hogy milyen új beruházások váltak szükségessé, illetve indultak el a vasútépítés hatására. Csornán azonnal felvetõdött, hogy az állomást bõvíteni kellene:
"Legyünk résen. Tulajdonképpen azt kellett volna czikkünk homlokára írni: Vigyázz! ha jön a pápai vonat!
Abból az alkalomból ugyanis, hogy a csorna-pápai vasút ügye a finanszirozási és építési szerzõdés aláírásában immár bevégzett ténnyé vállott s ez új vasútirány kiépítésével a csornai állomás tetemes kibõvítésének ügye többé halasztást nem tûrhet. - Csorna város atyáihoz és kereskedõihez intézzük alább következendõ szavainkat.
... városunk fejlõdése, haladása föltétlenül megköveteli a vasúti állomásnak a kis-utcza felé leendõ kihelyezését, mert ha a csorna-pápai vonal kiépítésénél az állomást ismét a szilsárkányi vagy a farádi mezõk fele bõvitik, ezzel Csorna fejlõdését századokra visszavetik… Mert tudvalevõ dolog, hogy most a szilsárkányi országút átkelésénél a vonatok folytonos tolatása miatt a sorompó legtöbbnyire le van zárva, mely körülmény nagy mértékben megnehezíti a közlekedés gyorsaságát s kellemetlen volta miatt elriasztja a Csornára járó közönséget.
Ha pedig az állomás a kis-utcza torkolatába fog kihelyeztetni, a kis-utcza rövid idõ alatt városunk legélénkebb utczájává fog fejlõdni…
Legyenek tehát résen, hogy a forgalomnak s Csorna kereskedelmi és ipari igényeinek megfelelõen bõvíttessék ki a pályaudvar. Ne hagyják elhitetni magukkal, hogy - ha a csorna-pápai vasútnak egy vágányt építenek - azzal elég van téve a forgalomnak, mert így volt ez a pozsony-szombathelyinél is s csakhamar elégtelennek bizonyult, mert minden keletkezõ vasút önmagának fejleszt és teremt forgalmat. Pedig ki hitte volna ezelõtt 10 évvel, hogy az õszi idényben naponta 24 vonat közlekedjék Csornán?
Ha a kereskedelem a haladó idõvel továbbra is ily nagy arányban fejlõdik, akkor öt-hat év alatt Csornán 40-50 vonat fog naponkint megfordulni."(33)
Az állomás bõvítése megtörtént, de áthelyezése nem. Így a szilsárkányi országúton - ma a 86 sz. fõút - most is rendszeresen akadályozza a forgalmat a lezárt sorompó.
A vasút hatására egy másik kezdeményezés Szanyban indult: "Az elsõ fecske. Mióta bizonyossá lett, hogy a csorna-pápai vasút kiépül, Szany községben a földek ára hihetetlen módon felszökkent. Az új vasút rovására tavasszal ott gõzmalom épül, melynek fundusát a vállalkozók négyzetölenként egy forintjával fizették."(34) "A pápa-csornai vasút - mint levelezõnk írja - mihelyt az idõ enyhébb lesz, kezd épülni, ez most már bizonyos, mert a vállalkozó a vidéken minden követ összevásárolt, s a mérnökök számára Marczaltõn a szükséges lakásokat kibérelte. Adja Isten mielõbb, mert csak az esetben lesz gõzmalom Szanyban. Az érdekeltség bár már a szerzõdést egy angol gépgyárral megkötötte, az építés mégis a vasúttól tétetik függõvé. A tervezett malom 80 lóerejû lesz, 4.800 frtba kerül és készpénzzel lesz kifizetve."(35)
Közben megkezdõdött a vasút építése: "A csorna-pápai vasút építését, - mint Fenyvessy Ferencz lapjában a "Pápai Lapok"-ban olvassuk, Pápán május 9-én reggel tényleg megkezdték."(36) A Rábaköz területén az elsõ kapavágások késõbb kezdõdtek: "A csorna-pápai vasút építése tényleg megkezdõdött Marczaltõ és Szany közt azon helyeken, a hol a gazdasági viszonyok miatt lehetséges volt, a töltési munkálatokat is elkezdték."(37)
Az elsõ kapavágások után sor került az engedélyezési eljárás utolsó fázisára is, amikor Dániel Ernõ miniszter a képviselõház elé terjesztette a csorna-pápai vasút építésérõl szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban "helyi érdekû, gõzmozdonyú vasút"-nak nevezték a létesítményt.(38) A törvényjavaslat adatokat közölt a költségekrõl, a finanszírozásról: Építési és üzletberendezési költség: 1216100 forint. Pályakilóméterenként: 33969 forint. A pálya hossza: 35,8 km. Forgalmi eszközökre 71600 forint, tartalék képzésére 12000 forint fordítandó. A földterület kisajátítási költsége: 2402 forint/km. A 35 %-nyi törzsrészvény összetétele: 325600 forint törvényhatóságok, községek és magánosok, 100000 forint postahozzájárulás és állami segély. Az elõbbi 60 az utóbbi 40 ezer forintot tett ki. A javaslat megszabta az építés határidejét, amely az engedélyokirat keltétõl számított másfél év volt. Rögzítette, hogy a vasút üzletét a magyar államvasutak kezelik.(39)
Megtudhattuk azt is, hogy idõközben a vasút kezdeményezõi az elõmunkálati engedélyt és az összes jogokat Lindheim Ernõ lovagra ruházták át, aki az 50000 frtnyi engedélyezési biztosítékot már letette.(40)
A továbbiakban tudósított a helyi sajtó a törvényjavaslat sorsáról: "A csorna-pápai vasút engedélyezésérõl szóló törvényjavaslatot a képviselõház május 25-iki gyûlésén harmadszori olvasásban, a fõrendiház pedig 28-ikán minden felszólalás nélkül elfogadta."(41) " A hivatalos lap múlt pénteki számában közölte, hogy õfelsége a pápa-csornai h.é. vasút engedélyezésérõl szóló 1895. évi XXVI. törvényczikket f.hó 14-én szentesítette."(42)
A helyi sajtó átalakulását követõen a továbbiakban már a Rábaközi Hírlap foglalkozott az eseményekkel:
- 1895 augusztus: "A m. kir. államvasútak igazgatósága a pápa-csornai vasút építésének ellenõrzésével Takács Jenõ fõmérnök, kis-czelli osztálymérnököt bízta meg."(43)
- 1895 szeptember: "A csorna-pápai vasút a m. kir. államvasútak hivatalos értesítése szerint az idén nem lesz a forgalomnak átadva, azon egyszerû okból, hogy részben gyenge erõvel dolgoznak, részben pedig azért, mert a vasgyárak a nagy vas hidakhoz szükséges alkatrészeket nem képesek a kellõ idõre szállítani."(44) "A csorna-pápai h.é. vasúttársaság végleg megalakult. Az igazgatóság elnöke Szabó János nyug. tanácsos, alelnöke Lindheim Vilmos herceg, romániai bécsi konzul."(45)
- 1895 október: "A lapunk szerkesztõségéhez érkezett sokszoros kérdezõsködésekre hiteles forrásból merített értesülésünk folytán közöljük, hogy a csorna-pápai vasút jövõ év május hó végén, vagy június elején adatik át a forgalomnak."
- 1896 március: "A csorna-pápai vasútnál, mely május 1-én lett volna a forgalomnak átadva, az építkezésben szünet állott be, mert a keszei vámnál az áradó víz a már kész töltéseket is elvitte és az építkezéseket mintegy két hónapra hátráltatta. "(46) "A csorna-pápai vasút alvállalkozói, tekintettel az elemi csapásokra, melyek az utolsó idõkben a vasút építését hátráltatták, kérvényt adtak be, melyben kérik, hogy a naponta fizetendõ 200 frt poenalet engedjék el. A vállalkozók reménylik, hogy május közepén a vasút a forgalomnak átadható lesz, ha csak az ebenfurti vasúttal való tárgyalások nem hátráltatják."(47) "A csorna-pápai vasút teljes biztonsággal május közepén adatik át a forgalomnak. A síneket már mindenütt lerakják, csak a vashíd szerkezet még nem érkezett meg, melynek lerakása és felszerelése május közepéig tart."(48)
- 1896 május: "Az államvasutak szombathelyi üzletvezetõségének fõnöke, Potyondy Gusztáv, továbbá Füchtl Ede és Takách Jenõ fõmérnökök a múlt szerdán ismét bejárták a csorna-pápai vasút vonalát. Értesülésünk szerint a legjobb esetben csak július végén lesz a forgalomnak átadható."(49)
- 1896 július: "A csorna-pápai helyiérdekû vasút, mint biztos forrásból értesülünk, eddigi megállapodás szerint július 15-én fog megindulni s a forgalomnak átadatni."(50)
- 1896 augusztus: "Kinevezés. A m. kir. államvasutak igazgatósága a csorna-pápai vonalra pályaorvosokká dr. Spatz Adolf csornai és dr. Risnyovszky József szanyi orvosokat nevezte ki." "Lázadó munkások. Az egyed-csanaki határban a vasút építésén alkalmazott munkások az alvállalkozók ellen valóságos ribilliót csaptak, mivel már hetek óta nem kapták meg munkabérüket. Az egyik alvállalkozó csak úgy szabadult meg életével, hogy kocsisa a lovak közé csapott és lóhalálban elvágtatott." "A csorna-pápai vasút megnyitása. A csorna-pápai vasút mûtanrendõri bejárása július 27-én lett megtartva. A kereskedelmi kormányt Stettina miniszteri osztálytanácsos képviselte. A kormány átvette a vasútat, jóllehet a vállalkozók eddigi eljárása szerint még hetekig tartott volna, hogy a vasút a forgalomnak átadható legyen. A kormány a bajon most úgy segített, hogy maga csináltatja meg a vasútat és a költségeket a vállalat köteles megtéríteni. Azonnal 500 ember fogott a munkához és remélhetõ, hogy a vasút most végre-valahára aug. 2. vagy 3-án forgalomnak át lesz adva."(51) "A csorna-pápai vasút megnyitása f.hó 1-én megtörtént. Kilencz óra 17 perczkor robogott az elsõ vonat a csornai pályaudvarra a pápai czigányok kisérete mellett. Míg Marczaltõ és Szanyban beszédekkel és üdvözlésekkel fogadták a vonatot, addig Csornán a megnyitás iránt alig érdeklõdött valaki."(52)

A menetrend
Az avatási ünnepség csornai mellõzésének oka a menetrend volt. Az elsõ változata Csorna számára volt kedvezõ, ezt Pápának a Pápai Lapokból átvett cikk szerint sikerült megváltoztatnia:
"Feljajdult a közvélemény azon menetrend ellen, a melyet a m. kir. államvasútak igazgatósága határozott el Pápa és Csorna közt az új vasúton. Fõpanaszunk volt, hogy a reggeli vasút csak 10 órakor érkezett volna Pápára."
"Ezt kellett valahogy megváltoztatni és elérni azt, hogy Csornáról a vonat már reggel 7 órakor érkezhessék, hogy az egész Rábavidék minálunk találja meg piaczát, vásárolja be szükségleteit és délután visszamehessen haza. De ezt kivívni a tanács kiküldte a város kérvényével Lamperth Lajos fõjegyzõt és Mészáros Károly fõkapitányt, a kik mikor tegnapelõtt megjelentek Fenyvesí (Így) Ferencz városi képviselõvel a minisztériumban, ott a kérõ deputáczióból köszönõ küldöttség lett, mert a kereskedelmi kormány sürgõsen intézkedett volt és megváltoztatta a már kiadott menetrendet, még pedig oly értelemben, a hogy mi kértük.
És ezzel a pápa-csornai vasút menetrendje városunk érdekében és városunk javára lett megállapítva.
Hálával és örömmel adjuk tudtul e kedves hírt, köszönetet mondva érte a kereskedelmi kormánynak.
Így szól laptársunk furcsán hangzó hálálkodó közleménye, melyhez azt hisszük felesleges hosszabb reflexiókat fûznünk."
"Azt hisszük, hogy Csorna s a vasútvonalon fekvõ községek nem azért áldozták fel vagyonukat, hogy Pápa város számára házi vasutat létesítsenek, s a saját piaczukat, régóta híres gabonavásárjaikat átszállítsák Pápára, stb.stb.
Aztán meg úgy emlékszünk, hogy e vasutat egyenesen azért vezették Csornára, hogy e nagyforgalmú góczponton csatlakozása legyen az e helyen négy irányból találkozó vonalakkal.
Elvárjuk azoktól, kiket illet, hogy ez ügyben sürgõsen mozgalmat indítsanak, hogy a kormány más oldalról is informálva legyen, s hisszük, hogy ez esetben nem a személyes érdek s befolyás, hanem a közérdek szempontja lesz a döntõ e reánk nézve sérelmes intézkedés megmásításában."(53)
A megnyitást követõen vált egyértelmûen világossá, hogy Csorna hátrányt szenvedett. Mindkét város esetében az tûnt fontosnak, hogy reggel 7 óra körül hova érkezzen be a vonat. A fentebb bemutatott döntés értelmében Pápára pont 7-re érkezett.(54)
A csornaiak elégedetlenségét fejezi ki, az a vasút megnyitása kapcsán a Rábaközi Hírlapban megjelent vezércikk, melyet - a kor helyi szokásaival ellentétben - Vadász Bánk csornai jegyzõ alá is írt:
" … bennünket csornaiakat a f.hó 1-én ünnepélyes csendben megnyitott s a világforgalomnak átadott pápa-csornai vasút létesítése méltán gondolkodóba ejthet!
Midõn ugyanis az 1891. évben megindított mozgalmat a csornai járásnak a létesítendõ vasút által érdekelt községei nagy részben kapaczitátió folytán, de határozott aggodalmuk mellett tárgyalni megkezdték, utóbb vállalt hozzájárulási költségeiket azon reményben igtatták (így) jegyzõkönyveikbe, hogy hozandó áldozataik által a járás székhelyével s ez uton a vármegye székvárosával is közvetlenebb kapcsolatot nyernek s közforgalmi érdekeiket tetemesen elõ mozdítják.
Úgy látszik, a helyi érdekû vasutak részvény társaságának igazgatósága eme közérdekû kérdés megvalósításán tényleg törekedett is, a midõn e megindítandó új helyi érdekû vasút menetrendjét az érdekelt községek meghallgatásával akként óhajtotta megállapítani, hogy a Pápáról Csornára érkezõ vonat, a Csornáról 4 irányba kiinduló egyébb vonatokkal kapcsolatban legyen."
"A legnagyobb megdöbbenéssel vette tehát ezen vidék tudomásul a magas kormánynak e menetrend megállapítására vonatkozó s e helyi érdekû vasút javaslatától eltérõ azon intézkedését, mely a Pápáról Csornára érkezõ vasútnak az innét tovább induló vonatokhoz való csatlakozását teljesen figyelmen kívül hagyja és ignorálja.
Hogy Pápa érdekeinek (?) jogtalan elõtérbe tolása által egy nem kevésbbé élénk forgalmú s nem kevésbbé fejlõdésre hivatott, s úgyszólván nem csak az alsó Rábaköz, hanem az ezt határoló szomszéd vármegyék határszéli községeinek is kereskedelmi emporiumát képezõ Csorna és ezen járás déli és keleti irányban fekvõ községeinek érdekei - 50.000 frtot meghaladó áldozat mellett - súlyosan megsértettek…"(55)
Ezt követõen számtalan cikkben foglalkozott a helyi hetilap a vasút menetrendjével. Különösen fellángolt ez a kérdés 1897-ben, amikor május 1-el új menetrend lépett érvénybe.(56)
Végül októberre sikerült eredményt elérni. Ekkor jelent meg a menetrendben egy olyan vonat, amely 5 óra 30 perckor érkezett Csornára,(57) s ezzel mind a piacra és vásárra járók, illetve kereskedõk és iparosok, valamint a továbbutazni szándékozók igényei kielégítést nyertek. Ezzel egyidõben a változás Pápát úgy érintette, hogy oda a vonat 7 óra helyett 8-kor érkezett be, s ez már a pápaiak érdekeit sem sújtotta túlságosan. A menetrend kedvezõbbé válásával nyugvópontra került a helyi lapokban a csorna-pápai vasút ügye.

Epilógus
A csorna-pápai vasút építésével utoljára foglalkozó rábaközi hetilap a Csornai Hírlap volt:
"A pápa-csornai vasutat a Ritschl és társa bécsi czég építette. A vasút már két éve, hogy a forgalomnak átadatott, de azért az elfoglalt területek tulajdonosai ez ideig egy fillért sem kaptak, sõt még a kisajátítási eljárás sem lett megindítva.
Csorna, Szany, Rába-Pordány, Szt-András, Egyed, Rába-Csanak községek e miatt már panaszt emeltek a kormánynál, de ez idáig ezen panaszok elintézést nem nyertek.
Rakovszky István orsz. képviselõ karácsony elõtt Csornán megígérte, hogy a kormánynál interpellálni fogja, ez ideig ez sem történt meg.
A törvény szerint a vasúttársaság már rég köteles lett volna a kisajátítási eljárást megindítani és fizetni erre a kormány pénzbüntetéssel kényszerítheti; hogy ez ideig miért nem kényszerítette ezt nem tudjuk.
Ritschl és társa megígérte, hogy újévkor megkezdi a fizetést, azonban most is, mint már számtalanszor, csak ígért, de szavát be nem váltotta."(58)
Alig egy hónap múlva már arról ad hírt az újság, hogy a csornai választókerület képviselõje, Rakovszky István eljárt a kisajátítások ügyében: "Egyebekben arról értesültünk, hogy a vasúttársaság a napokban indítja meg a törvényes kisajátítási eljárást."(59) A kisajátítási eljárás valójában májusban indult: " …a közigazgatási bizottság folyó hó 25-ik napjára tûzte ki Csornára a tárgyalást, melyen dr. Baán Endre alispán fog elnökölni; - Felhívjuk az érdekelt csornai földbirtokosok figyelmét, hogy május 25-én mindenki a bizottság elõtt pontosan megjelenjék, hogy érdekeit megóvhassa."(60)
Végül 1899 áprilisában zárult a csorna-pápai vasút építésének a rábaközi sajtónak majd egy évtizedig témát adó ügye: "A pápa-csornai vasút által kisajátított földekre nézve e héten érkezett vissza a kir. Curia végzése, mely minden tekintetben helyben hagyja a gyõri kir. tábla és a soproni kir. törvészszék végzését a kisajátított birtok értékét illetõleg. A Curia mint legfelsõbb fórum végzése értelmében az érdekelt telektulajdonosok a kapuvári adóhivatalnál a vasút által letéteményezett alapból megkaphatják a földeik értékét a Curia által megállapított egységárban szabályszerû nyugta ellenében. A kir. Curia végzése folytán végre ezen régen húzódó és annyi torzsalkodásra alkalmat adó ügy is befejezõdött és letért a napirendrõl."(61)

Jegyzetek:

(1) Szegleti Ildikó: Veszprém megye nyomdászata 1860-1920. Veszprém, 1978, 15.
(2) Rábaköz, 1891. január 6.
(3) Rábaköz, 1891. május 31.
(4) Rábaköz, 1891. augusztus 23.
(5) Rábaköz, 1891. augusztus 30.
(6) Rábaköz, 1891. szeptember 6.
(7) Rábaköz, 1892. január 17.
(8) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1892. december 24.
(9) Rábaköz, 1890. november 30.
(10) Rábaköz, 1891. január 6.
(11) Rábaköz, 1891. július 26.
(12) Rábaköz, 1893. március 5.
(13) Rábaköz, 1892. február 28.
(14) Uo.
(15) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. február 4.
(16) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. február 18.
(17) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. március 4.
(18) Csornai Hírlap, 1898. május 15.
(19) Rábaköz, 1891. december 25.
(20) Rábaköz, 1892. március 20.
(21) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1892. december 24.
(22) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. november 18.
(23) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1893. december 31.
(24) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. március 31.
(25) Rábaköz, 1894. április 22.
(26) Rábaköz, 1894. július 29.
(27) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. augusztus 4.
(28) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. szeptember 15.
(29) Uo.
(30) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1894. december 31.
(31) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. január 19.
(32) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. január 26.
(33) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. január 19.
(34) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. február 2.
(35) Rábaköz, 1895. február 24.
(36) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. február 18.
(37) Rábaközi Hírlap, 1895. július 7.
(38) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. május 25.
(39) Uo.
(40) Uo.
(41) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. június 1.
(42) Csorna-Kapuvár és Vidéke, 1895. június 29.
(43) Rábaközi Hírlap, 1895. augusztus 18.
(44) Rábaközi Hírlap, 1895. szeptember 1.
(45) Rábaközi Hírlap, 1895. szeptember 8.
(46) Rábaközi Hírlap, 1896. március 15.
(47) Rábaközi Hírlap, 1896. március 22.
(48) Rábaközi Hírlap, 1896. március 29.
(49) Rábaközi Hírlap, 1896. május 31.
(50) Rábaközi Hírlap, 1896. július 5.
(51) Rábaközi Hírlap, 1896. augusztus 2.
(52) Rábaközi Hírlap, 1896. augusztus 9.
(53) Rábaközi Hírlap, 1896.július 19.
(54) Rábaközi Hírlap, 1896. augusztus 9.
(55) Uo.
(56) Rábaközi Hírlap, 1897 április 25., május 2., május 9., május 23., május 30., június 27., július 18.
(57) Rábaközi Hírlap, 1897. október 3.
(58) Csornai Hírlap, 1898. január 23.
(59) Csornai Hírlap, 1898. február 13.
(60) Csornai Hírlap, 1898. május 15.
(61) Csornai Hírlap, 1899. április 9.