A bõsárkányi iskola történetében fontos
állomást jelentett Perepatits Ferenc tevékenysége,
aki még az 1868-as népoktatási törvény megjelenése
elõtt került a faluba.
Az idõsebb emberek emlékezetében még élõ,
vizsgázott tanító megbízatását egy
1856-ban meghirdetett segédtanítói pályázat
során nyerte el:
"Képezde által kimûvelt Ifiu a Bõ Sárkányi
elemi iskolába Segéd tanítónak felvétetvén
ezen állomásában az alulírt által megerõsítetik.
Kelt: Szany, December 14-én 1857
Szerdahelyi Antal
szanyi alesperes"(1)
Rövid segédtanítói mivolta után 1859-ben kántortanítóvá nevezik ki, fõnöke, Horváth Ignácz - a falu plébánosa - betegsége és halála után. Ehhez az elõrelépéshez a falu elöljárói állították ki az alábbi bizonyítványt:
"Bizonyítvány
Mellyszerént alólírott Bõsárkányi községnek elöljárói és a közönség nevében ugyan ezen község választási tagjai ezennel hitelesen bizonyítjuk és jelen bizonyítványunkkal mind magunk mind pedig a Bõsárkányi közönségnek vélemény és óhajtását, nyilvánítjuk: hogy Perepatics Ferencz Sopronmegyei Sági községbeli születésû ifjú már harmadfél évtõl fogva Bõsárkányban mint segédtanító hivataloskodik, és a'midõn jelen hivatásu körét elfoglalta azonnal a hivatalnak minden terheit öneki kellett viselni, miután néhai Horváth Ignácz fõnöke folyvást betegeskedett, és halála után mindekkorig mind a tanittást mind pedig az Egyházi szertartást ö teljesítette, és mindezen teendõi teljesítésében fáradhatatlan buzgalommal járt el; úgy annyira, hogy községünk lakosainak szeretetét és óhajtását elnyerte, és magát példásan viselte. Mellynek valóságára jelen bizonyítványunkat nevünk aláírásával 's helységünk szokott pecsétjével megerõsítve kiadtunk.
Kelt Bõsárkányban február 11-én 895
Szabó József bíró Németh István
Smuk Ferencz Major Josef
Németh Zsigmond Németh Sándor
Gösi József Szombathelyi János ker.jegyzõ"(2)
A Sopron-vármegyei alispán megbízásából
az iskolamesteri és kántori feladatok mellett a község
jegyzõi teendõit is õ látta el. Tanításra
segédtanítókat vett fel maga mellé, akik eleinte
a kor gyakorlatának megfelelõen, mestervizsgájuk utolsó
állomásánál járó, olvasni tudó
céhlegények voltak. Az l868-as népoktatási törvény,
amely az iskolák mûködésének feltételeit
részletesen szabályozta, jelentõsen megváltoztatta
ezt a gyakorlatot is. A törvény megjelenésétõl
kezdve már csak okleveles tanítókat foglalkoztatott és
általában egy évig tartotta itt õket. Mellette szerezte
oklevelét néhány éves segédtanítói
mûködés után fia, Perepatits Ferenc is, akinek okleveles
tanítókénti megbízása - akárcsak elõdeinek
- egy évre szólt.
A falu társadalmi összetételébõl adódóan
a tanulók parasztpolgárok és zsellérek gyermekei
voltak. Létszámuk a tanév során az õszi-tavaszi
munkák miatt állandóan változott. A fent említett
okok miatt a szorgalmi idõszak az õszi-téli hónapokra
korlátozódott, illetve ekkor járt minden tanuló
iskolába. Bár az l868-as törvény elvileg határozott
intézkedéseket tett a hiányzások korlátozására,
a gyakorlatban ez mégsem valósult meg teljes mértékben
sem Bõsárkányban, sem az ország más iskoláiban.
A tél - az oktatásban többnyire teljes létszámban
való részvétel mellett - súlyos gondokat is hozott
magával. A fûtés nehézségeivel kellett megküzdenie
tanítónak és tanulónak egyaránt. Ezért
vezette be Perepatits Ferenc a környezõ Hany adottságait
kihasználva azt, hogy hétfõnként minden tanuló
köteles volt egy kéve nádat vinni az iskolába. Ezt
a tüzelõt a gyerekek többnyire közösen, az õ
vezetésével gyûjtötték. Az l800-as évek
végén már a község biztosított anyagi
keretet a tüzelõre: "Az iskola fûtéséért
minden gyermek után 10 kéve nád, melynek 10 évi
átlagos értéke 200 gyermek után 100 kévét
1 koronával számítva 200 korona. Ennek fele miután
tisztán megmarad, mint tanítói fizetés vétetik
be."(3)

A tanítói lakás és az iskola helyszínrajza
A községben az 1849-es pusztulás után új iskola
és kántorlakás épült. Ez az épület
a Fõ út mentén álló 1 tantermes nádfedeles
ház volt a kántori 2 szoba-konyhás lakás végében
(ma Petõfi utca 47.). Ez a terem volt egyben a községház
is. Az Építés pontos ideje ismeretlen, de valószínûleg
1850 körül építették. Ebben a kántorlakásban
lakott Perepatits Ferenc is.
1894-ben a Kapi fele vezetõ közút másik oldalán,
szemben a kántori lakással, egy két tantermes új
iskolát építettek. Ekkor a korábbi tantermet mosókonyhává
alakították át. Az épületek fekvésének
helyszínrajza, valamint a volt kántortanítói lakás
és az iskola alaprajza ugyan jóval késõbb, 1948-ban
készült, de a tanítólakás és az iskola
telke ez idáig nem változott. A tanítólakás
alaprajzán látható 3,3 x 5 méteres mosókonyha
volt az osztrák pusztítás után készült
tanterem.
Az újonnan épült két tantermes iskolába két
gyõri, okleveles tanítót fogadtak fel. Elõször
Tóth Antalt, majd néhány évvel késõbb
Wunder Ferencet. Az utóbbi 1919-ig folytatott oktató munkát
a faluban.
Az elbeszélések alapján a tantermek berendezése
egyszerû, de zsúfolt volt. A taneszközök közül
csak a legszükségesebbek voltak megtalálhatók:
1 falitábla, 1 térkép és néhány természetrajzi
tábla. Ezek mellett még a padok, amelyek faltól-falig voltak
elhelyezve, valamint egy kályha alkották a berendezést.
Padonként 12-14 gyermek ült. Közlekedni csak a falak mellett
lehetett. A mostoha körülmények miatt gyakran elõfordult,
hogy a tanító a padok tetején kényszerült bemászni
a középen ülõ gyerekek munkájának ellenõrzésére
illetve segítésére.

A kántortanítói lakás alaprajza
Tantermek hiánya miatt az oktatás osztatlan osztályokban történt, sõt fiúk és lányok ugyanazon osztályba jártak. A tanítás délelõtt és délután egyaránt folyt. Délelõtt 8-tól 11 óráig, majd két óra szünet után délután 1-tõl 3 óráig tanultak az iskolában a gyerekek. A tanítási idõ ilyen formájú megszervezése 1945-ig volt gyakorlat a faluban. A tanulók tankönyv ellátottsága a korhoz viszonyítva megfelelõ volt. A római katolikus népiskolákban használt tankönyvekbõl, elsõsorban olvasókönyvekbõl, hittankönyvbõl és a bibliából tanultak. A tankönyvek biztosítására jól bevált és a késõbbiek során több évtizedig alkalmazott módszerük a tankönyvek évfolyamról évfolyamra való átadása volt. (Ennek gyakorlata ma sem volna helytelen.)

Az iskola épületének alaprajza
Perepatits Ferenc kántortanítói kinevezése mellett az alispántól a községi jegyzõ teendõit is megkapta. Így a falu mindenes mestere lett. Sokoldalú tevékenységébõl következik jövedelmének viszonylag magas volta, amelyet a nyugdíjának megállapítására készített jegyzõkönyv rögzít:
"Felvétetett Beõsárkányban 1900 március
14 -én Perepatits Ferenc beõsárkányi kántortanító
tisztán tanítói fizetésének megállapítása
tárgyában. Jelen voltak az alulírottak. Mely alkalommal
a beõsárkányi tanító fizetése, melyet
a Canonica Vizitatio szabályoz, következõleg állapíttatott
meg
1. A Canonica Vizitatio szerint 18 hold 1000 öl szántó és
7 hold 800 öl legelõ, mely azonban a tagosítás folytán
a szántóföldben 14 hold 676 öl, rétben 6 hold
371 öl, legelõben 3 hold 1000 öl összesen 24 hold 447
öl, melynek kataszteri tiszta jövedelme 137 frt. 33 k. Mivel azonban
a szabályozás idején a tanítónak kérdéses
ingatlanai legnagyobb részt víz alatt állottak, s mivel
a Rába szabályozás következtében azok tetemesen
javultak, a gazdasági viszonyok is kedvezõbbek a fenti ingatlanok
évi jövedelme a földhaszonbéri viszonyokra való
tekintettel 10 évi átlagot véve holdanként 46 k.
60 fillért számítva összesen 1120 k. Ebbõl
kántori 340 k., tanítói 680 k.
2. Párgabona címén minden gazdapár után 1/4
pozsonyi mérõ búza 10 évi átlagos értékben
összesen 431 k. 60. ebbõl kántori 215 k. 80 f., tanítói
215 k. 80 f.
3. Ugyan párgabona címén minden zsellér és
lakópár után 1/4 pozsonyi mérõ rozs 10 évi
átlagos értékben 416 k. kántori, 208 k. tanítói.
4. Minden gazda, zsellér és lakópár és minden
özvegytõl a fenti gabona járandóságon felül
25 - 25 korona. Ennek 10 évi átlagos jövedelme 167 k. Kántori
78 k. 50 f., tanítói 75 k. 80 f.
5. A tanító rétjének lekaszálása és
hazahordása 60 k. Kántori 30 k., tanítói 30 k.
6. A tanító 15 mérõ földjének megmunkálása
összesen 60 k. Kántori 30 k., tanítói 30 k.
7. A tanító saját szükségletére 3 öl
kemény tüzifa 10 évi átlagos értékben
a községtõl összesen 90 k. Kántori 45 k., Tanítói
45 k.
8. Az iskola fûtéséért minden gyermek után
10 kéve nád, melynek átlagos értéke 200 gyermek
után 1 kévét számítva 200 korona. Ennek fele
miután tisztán megmarad, mint tanítói fizetés
vétetik fel. Összesen 100 k.
9. Keresztelés és egyház avatásért átlag
60 gyermek után átlag 10 kr., összesen 12 korona kántori.
10. Temetésért átlag 10 öreg után átlag
20 kr.= 2 frt., átlag 50 gyerek után átlag 18 kr.=9 frt.
Összesen 22 korona kántori.
11. Misepénz címén Beõsárkány község
pénztárából a böjti könyörgésért
6 frt., fogadott misékért 5 frt., egyesektõl pedig folyó
éveken nagy misékért átlag 70 kr.-t számítva,
öreg mise 20 kr., alapítványi mise 50 és 70 kr., összesen
29 frt. 80 k.
12. Esküvõkért az egyes felektõl átlag 80 fillér
kántori.
13. Ismétlõ tankötelesekért Beõsárkány
község pénztárából 84 korona tanítói.
14. Ostya sütéséért Beõsárkány
község pénztárából 4 k. kántori.
15. Beõsárkány község pénztárából
korpótlék címén 100 korona tanítói,
összesen 2737 k. 40 f. Kántori 1066 k. 10 f., Tanítói
1571 k. 30 f., az-az tisztán tanítói fizetés egyezerötszázhetvenegy
korona harminc fillér.
Az itt 1-14. tétel alatt felsorolt javadalmazás a tanítói alap fizetése, a 15. alatti pedig ötödéves korpótléka. Az 1-6. 8-12. tétel alattiakat a hívek, egyéb tétel alattiakat ellenben a község szolgáltatja. A jelenlegi tanító ezen fizetéseket a 15. tétel alatt felsorolt korpótlék kivételével 1862 óta élvezi, a 15. alatti korpótlékot pedig 1898 okt. 1-e óta. Ezzel a jegyzõkönyv felolvastatván aláíratott:
Németh Mihály sk. bíró
Mészáros Illés sk. öreg esküdt
Majlinger Ferenc sk.
Horváth Lõrinc sk. esküdt
Baranyai József sk. esküdt
Farkas József sk. iskolaszéki-elnök
Németh Zsigmond
Perepatits Ferencz tanító."(4)
A község lakóinak életében való aktív
részvételt jelzi az is például, hogy az õ
nevéhez kapcsolódik a bõsárkányi szatyorszövés
fellendülése. A szegedi kiállításról
hozott magával néhány tápéi gyékényszatyrot
azon elgondolással, hogy ilyenek készítésére
Bõsárkányban is meg van a feltétel. Sikerült
is megvalósítania elképzelését a faluban,
hiszen a nagy szegénységben élõ lakosság
jó pénzkereseti lehetõséget látott a gyékényszatyrok
készítésében.(5)
Felelõsségteljes munkáját majd fél évszázadig
végezte a faluban. A fentebb ismertetett "Bizonyítvány"
is azt igazolja, hogy a község lakói megszerették
és szívükbe zárták tanítójukat,
aki egyúttal mindenes mesterük is volt. Ezt még az is bizonyítja,
hogy emlékezete a mai utódok tudatában is él.
Személyének megbecsülését, tevékenységének
elismerését bizonyítják tanfelügyelõk
köszönõ és dicsérõ levelei. Az alább
közölt irat Szabó Károly királyi tanfelügyelõ
Perepatits Ferenchez intézett köszönõ levele. Ez a meleg
hangú levél közvetlenül nyugdíjazása elõtt
érkezett hozzá. Ebben megköszönik az oktatás,
népnevelés terén kifejtett odaadó és ügybuzgó
munkáját:
" Tekintetes Perepatits Ferencz rom. kath.
kántor-tanító urnak
Beõsárkány
A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi
m. kir. Minister úr f.évi augusztus hó 26-án 49.548.sz.
a. kelt rendeletével meghagyni méltóztatott, hogy Tekintetességednek
a népnevelés terén eltöltött hosszú és
ügybuzgó szolgálataiért legmagasabb elismerését
fejezzem ki.
Mit részemrõl azon ohajtással toldok meg, engedje az egek
Ura, hogy a jól kiérdemelt nyugalmat még hosszú
idõn keresztül zavartalan boldogság és jó egészségben
élvezhesse.
Sopron, 1902. évi szeptember hó 2-án
Szabó Károly
kir.tanfelügyelõ"(6)
1902 szeptember elsejétõl ment nyugdíjba Perepetits Ferenc. A királyi tanfelügyelõ jókívánságai azonban sajnos nem következhettek be, mert a fáradságos munkájáért jól kiérdemelt pihenést nem élvezhette sokáig, ugyanis 1907 január 4-én meghalt.
Jegyzetek:
(1) Szerdahelyi Antal szanyi alesperes levele (magántulajdon)
(2) Kinevezési bizonyítvány.(magántulajdon)
(3) Községi jegyzõkönyv, Beõsárkány
1900. III. 14. (magántulajdon)
(4) Községi jegyzõkönyv, Beõsárkány
1900. III. 14. (magántulajdon)
(5) A "Szülõföldünk a Kisalföld" pályázat...
Gyõr 1972. 40.
(6) Szabó Károly levele (magántulajdon)