A bõsárkányi iskola történetében fontos állomást jelentett Perepatits Ferenc tevékenysége, aki még az 1868-as népoktatási törvény megjelenése elõtt került a faluba.
Az idõsebb emberek emlékezetében még élõ, vizsgázott tanító megbízatását egy 1856-ban meghirdetett segédtanítói pályázat során nyerte el:

"Képezde által kimûvelt Ifiu a Bõ Sárkányi elemi iskolába Segéd tanítónak felvétetvén ezen állomásában az alulírt által megerõsítetik.
Kelt: Szany, December 14-én 1857
Szerdahelyi Antal
szanyi alesperes"(1)

Rövid segédtanítói mivolta után 1859-ben kántortanítóvá nevezik ki, fõnöke, Horváth Ignácz - a falu plébánosa - betegsége és halála után. Ehhez az elõrelépéshez a falu elöljárói állították ki az alábbi bizonyítványt:

"Bizonyítvány

Mellyszerént alólírott Bõsárkányi községnek elöljárói és a közönség nevében ugyan ezen község választási tagjai ezennel hitelesen bizonyítjuk és jelen bizonyítványunkkal mind magunk mind pedig a Bõsárkányi közönségnek vélemény és óhajtását, nyilvánítjuk: hogy Perepatics Ferencz Sopronmegyei Sági községbeli születésû ifjú már harmadfél évtõl fogva Bõsárkányban mint segédtanító hivataloskodik, és a'midõn jelen hivatásu körét elfoglalta azonnal a hivatalnak minden terheit öneki kellett viselni, miután néhai Horváth Ignácz fõnöke folyvást betegeskedett, és halála után mindekkorig mind a tanittást mind pedig az Egyházi szertartást ö teljesítette, és mindezen teendõi teljesítésében fáradhatatlan buzgalommal járt el; úgy annyira, hogy községünk lakosainak szeretetét és óhajtását elnyerte, és magát példásan viselte. Mellynek valóságára jelen bizonyítványunkat nevünk aláírásával 's helységünk szokott pecsétjével megerõsítve kiadtunk.

Kelt Bõsárkányban február 11-én 895
Szabó József bíró Németh István
Smuk Ferencz Major Josef
Németh Zsigmond Németh Sándor
Gösi József Szombathelyi János ker.jegyzõ"(2)

A Sopron-vármegyei alispán megbízásából az iskolamesteri és kántori feladatok mellett a község jegyzõi teendõit is õ látta el. Tanításra segédtanítókat vett fel maga mellé, akik eleinte a kor gyakorlatának megfelelõen, mestervizsgájuk utolsó állomásánál járó, olvasni tudó céhlegények voltak. Az l868-as népoktatási törvény, amely az iskolák mûködésének feltételeit részletesen szabályozta, jelentõsen megváltoztatta ezt a gyakorlatot is. A törvény megjelenésétõl kezdve már csak okleveles tanítókat foglalkoztatott és általában egy évig tartotta itt õket. Mellette szerezte oklevelét néhány éves segédtanítói mûködés után fia, Perepatits Ferenc is, akinek okleveles tanítókénti megbízása - akárcsak elõdeinek - egy évre szólt.
A falu társadalmi összetételébõl adódóan a tanulók parasztpolgárok és zsellérek gyermekei voltak. Létszámuk a tanév során az õszi-tavaszi munkák miatt állandóan változott. A fent említett okok miatt a szorgalmi idõszak az õszi-téli hónapokra korlátozódott, illetve ekkor járt minden tanuló iskolába. Bár az l868-as törvény elvileg határozott intézkedéseket tett a hiányzások korlátozására, a gyakorlatban ez mégsem valósult meg teljes mértékben sem Bõsárkányban, sem az ország más iskoláiban.
A tél - az oktatásban többnyire teljes létszámban való részvétel mellett - súlyos gondokat is hozott magával. A fûtés nehézségeivel kellett megküzdenie tanítónak és tanulónak egyaránt. Ezért vezette be Perepatits Ferenc a környezõ Hany adottságait kihasználva azt, hogy hétfõnként minden tanuló köteles volt egy kéve nádat vinni az iskolába. Ezt a tüzelõt a gyerekek többnyire közösen, az õ vezetésével gyûjtötték. Az l800-as évek végén már a község biztosított anyagi keretet a tüzelõre: "Az iskola fûtéséért minden gyermek után 10 kéve nád, melynek 10 évi átlagos értéke 200 gyermek után 100 kévét 1 koronával számítva 200 korona. Ennek fele miután tisztán megmarad, mint tanítói fizetés vétetik be."(3)

A tanítói lakás és az iskola helyszínrajza

A községben az 1849-es pusztulás után új iskola és kántorlakás épült. Ez az épület a Fõ út mentén álló 1 tantermes nádfedeles ház volt a kántori 2 szoba-konyhás lakás végében (ma Petõfi utca 47.). Ez a terem volt egyben a községház is. Az Építés pontos ideje ismeretlen, de valószínûleg 1850 körül építették. Ebben a kántorlakásban lakott Perepatits Ferenc is.
1894-ben a Kapi fele vezetõ közút másik oldalán, szemben a kántori lakással, egy két tantermes új iskolát építettek. Ekkor a korábbi tantermet mosókonyhává alakították át. Az épületek fekvésének helyszínrajza, valamint a volt kántortanítói lakás és az iskola alaprajza ugyan jóval késõbb, 1948-ban készült, de a tanítólakás és az iskola telke ez idáig nem változott. A tanítólakás alaprajzán látható 3,3 x 5 méteres mosókonyha volt az osztrák pusztítás után készült tanterem.
Az újonnan épült két tantermes iskolába két gyõri, okleveles tanítót fogadtak fel. Elõször Tóth Antalt, majd néhány évvel késõbb Wunder Ferencet. Az utóbbi 1919-ig folytatott oktató munkát a faluban.
Az elbeszélések alapján a tantermek berendezése egyszerû, de zsúfolt volt. A taneszközök közül csak a legszükségesebbek voltak megtalálhatók:
1 falitábla, 1 térkép és néhány természetrajzi tábla. Ezek mellett még a padok, amelyek faltól-falig voltak elhelyezve, valamint egy kályha alkották a berendezést. Padonként 12-14 gyermek ült. Közlekedni csak a falak mellett lehetett. A mostoha körülmények miatt gyakran elõfordult, hogy a tanító a padok tetején kényszerült bemászni a középen ülõ gyerekek munkájának ellenõrzésére illetve segítésére.

A kántortanítói lakás alaprajza

Tantermek hiánya miatt az oktatás osztatlan osztályokban történt, sõt fiúk és lányok ugyanazon osztályba jártak. A tanítás délelõtt és délután egyaránt folyt. Délelõtt 8-tól 11 óráig, majd két óra szünet után délután 1-tõl 3 óráig tanultak az iskolában a gyerekek. A tanítási idõ ilyen formájú megszervezése 1945-ig volt gyakorlat a faluban. A tanulók tankönyv ellátottsága a korhoz viszonyítva megfelelõ volt. A római katolikus népiskolákban használt tankönyvekbõl, elsõsorban olvasókönyvekbõl, hittankönyvbõl és a bibliából tanultak. A tankönyvek biztosítására jól bevált és a késõbbiek során több évtizedig alkalmazott módszerük a tankönyvek évfolyamról évfolyamra való átadása volt. (Ennek gyakorlata ma sem volna helytelen.)

Az iskola épületének alaprajza

Perepatits Ferenc kántortanítói kinevezése mellett az alispántól a községi jegyzõ teendõit is megkapta. Így a falu mindenes mestere lett. Sokoldalú tevékenységébõl következik jövedelmének viszonylag magas volta, amelyet a nyugdíjának megállapítására készített jegyzõkönyv rögzít:

"Felvétetett Beõsárkányban 1900 március 14 -én Perepatits Ferenc beõsárkányi kántortanító tisztán tanítói fizetésének megállapítása tárgyában. Jelen voltak az alulírottak. Mely alkalommal a beõsárkányi tanító fizetése, melyet a Canonica Vizitatio szabályoz, következõleg állapíttatott meg
1. A Canonica Vizitatio szerint 18 hold 1000 öl szántó és 7 hold 800 öl legelõ, mely azonban a tagosítás folytán a szántóföldben 14 hold 676 öl, rétben 6 hold 371 öl, legelõben 3 hold 1000 öl összesen 24 hold 447 öl, melynek kataszteri tiszta jövedelme 137 frt. 33 k. Mivel azonban a szabályozás idején a tanítónak kérdéses ingatlanai legnagyobb részt víz alatt állottak, s mivel a Rába szabályozás következtében azok tetemesen javultak, a gazdasági viszonyok is kedvezõbbek a fenti ingatlanok évi jövedelme a földhaszonbéri viszonyokra való tekintettel 10 évi átlagot véve holdanként 46 k. 60 fillért számítva összesen 1120 k. Ebbõl kántori 340 k., tanítói 680 k.
2. Párgabona címén minden gazdapár után 1/4 pozsonyi mérõ búza 10 évi átlagos értékben összesen 431 k. 60. ebbõl kántori 215 k. 80 f., tanítói 215 k. 80 f.
3. Ugyan párgabona címén minden zsellér és lakópár után 1/4 pozsonyi mérõ rozs 10 évi átlagos értékben 416 k. kántori, 208 k. tanítói.
4. Minden gazda, zsellér és lakópár és minden özvegytõl a fenti gabona járandóságon felül 25 - 25 korona. Ennek 10 évi átlagos jövedelme 167 k. Kántori 78 k. 50 f., tanítói 75 k. 80 f.
5. A tanító rétjének lekaszálása és hazahordása 60 k. Kántori 30 k., tanítói 30 k.
6. A tanító 15 mérõ földjének megmunkálása összesen 60 k. Kántori 30 k., tanítói 30 k.
7. A tanító saját szükségletére 3 öl kemény tüzifa 10 évi átlagos értékben a községtõl összesen 90 k. Kántori 45 k., Tanítói 45 k.
8. Az iskola fûtéséért minden gyermek után 10 kéve nád, melynek átlagos értéke 200 gyermek után 1 kévét számítva 200 korona. Ennek fele miután tisztán megmarad, mint tanítói fizetés vétetik fel. Összesen 100 k.
9. Keresztelés és egyház avatásért átlag 60 gyermek után átlag 10 kr., összesen 12 korona kántori.
10. Temetésért átlag 10 öreg után átlag 20 kr.= 2 frt., átlag 50 gyerek után átlag 18 kr.=9 frt. Összesen 22 korona kántori.
11. Misepénz címén Beõsárkány község pénztárából a böjti könyörgésért 6 frt., fogadott misékért 5 frt., egyesektõl pedig folyó éveken nagy misékért átlag 70 kr.-t számítva, öreg mise 20 kr., alapítványi mise 50 és 70 kr., összesen 29 frt. 80 k.
12. Esküvõkért az egyes felektõl átlag 80 fillér kántori.
13. Ismétlõ tankötelesekért Beõsárkány község pénztárából 84 korona tanítói.
14. Ostya sütéséért Beõsárkány község pénztárából 4 k. kántori.
15. Beõsárkány község pénztárából korpótlék címén 100 korona tanítói, összesen 2737 k. 40 f. Kántori 1066 k. 10 f., Tanítói 1571 k. 30 f., az-az tisztán tanítói fizetés egyezerötszázhetvenegy korona harminc fillér.

Az itt 1-14. tétel alatt felsorolt javadalmazás a tanítói alap fizetése, a 15. alatti pedig ötödéves korpótléka. Az 1-6. 8-12. tétel alattiakat a hívek, egyéb tétel alattiakat ellenben a község szolgáltatja. A jelenlegi tanító ezen fizetéseket a 15. tétel alatt felsorolt korpótlék kivételével 1862 óta élvezi, a 15. alatti korpótlékot pedig 1898 okt. 1-e óta. Ezzel a jegyzõkönyv felolvastatván aláíratott:

Németh Mihály sk. bíró
Mészáros Illés sk. öreg esküdt
Majlinger Ferenc sk.
Horváth Lõrinc sk. esküdt
Baranyai József sk. esküdt
Farkas József sk. iskolaszéki-elnök
Németh Zsigmond
Perepatits Ferencz tanító."(4)

A község lakóinak életében való aktív részvételt jelzi az is például, hogy az õ nevéhez kapcsolódik a bõsárkányi szatyorszövés fellendülése. A szegedi kiállításról hozott magával néhány tápéi gyékényszatyrot azon elgondolással, hogy ilyenek készítésére Bõsárkányban is meg van a feltétel. Sikerült is megvalósítania elképzelését a faluban, hiszen a nagy szegénységben élõ lakosság jó pénzkereseti lehetõséget látott a gyékényszatyrok készítésében.(5)
Felelõsségteljes munkáját majd fél évszázadig végezte a faluban. A fentebb ismertetett "Bizonyítvány" is azt igazolja, hogy a község lakói megszerették és szívükbe zárták tanítójukat, aki egyúttal mindenes mesterük is volt. Ezt még az is bizonyítja, hogy emlékezete a mai utódok tudatában is él.
Személyének megbecsülését, tevékenységének elismerését bizonyítják tanfelügyelõk köszönõ és dicsérõ levelei. Az alább közölt irat Szabó Károly királyi tanfelügyelõ Perepatits Ferenchez intézett köszönõ levele. Ez a meleg hangú levél közvetlenül nyugdíjazása elõtt érkezett hozzá. Ebben megköszönik az oktatás, népnevelés terén kifejtett odaadó és ügybuzgó munkáját:

" Tekintetes Perepatits Ferencz rom. kath.
kántor-tanító urnak
Beõsárkány

A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister úr f.évi augusztus hó 26-án 49.548.sz. a. kelt rendeletével meghagyni méltóztatott, hogy Tekintetességednek a népnevelés terén eltöltött hosszú és ügybuzgó szolgálataiért legmagasabb elismerését fejezzem ki.
Mit részemrõl azon ohajtással toldok meg, engedje az egek Ura, hogy a jól kiérdemelt nyugalmat még hosszú idõn keresztül zavartalan boldogság és jó egészségben élvezhesse.

Sopron, 1902. évi szeptember hó 2-án

Szabó Károly
kir.tanfelügyelõ"(6)

1902 szeptember elsejétõl ment nyugdíjba Perepetits Ferenc. A királyi tanfelügyelõ jókívánságai azonban sajnos nem következhettek be, mert a fáradságos munkájáért jól kiérdemelt pihenést nem élvezhette sokáig, ugyanis 1907 január 4-én meghalt.

Jegyzetek:

(1) Szerdahelyi Antal szanyi alesperes levele (magántulajdon)
(2) Kinevezési bizonyítvány.(magántulajdon)
(3) Községi jegyzõkönyv, Beõsárkány 1900. III. 14. (magántulajdon)
(4) Községi jegyzõkönyv, Beõsárkány 1900. III. 14. (magántulajdon)
(5) A "Szülõföldünk a Kisalföld" pályázat... Gyõr 1972. 40.
(6) Szabó Károly levele (magántulajdon)