Pájer Imre:
A megyei sajtóbibliográfia és a sajtótörténeti kutatás - a Rábaköz példáján

Egy személyes dologgal kell kezdenem, ha a távolabbi, illetve a közelmúlt idõszaki sajtójával való kapcsolatomról kell szólnom.
Csornán élek, a Rábaköz egyik városában. Bármilyen helytörténeti vonatkozású kutatásba fogtam, rögtön szembe kellett néznem azzal a ténnyel, hogy a csornai iratok nagy része a soproni levéltárban lelhetõ fel. Ez kezdetben idõben, ma pedig már költségben is nagy terhet jelent, illetve jelentett.

A kétféle kutatási költség csökkentése fordította figyelmemet a helyi sajtóra. A csornai könyvtár a Csornai Hírlap, (1) a Rábaközi Közlöny és a Sopronvármegye címû lapok majdnem teljes anyagát volt képes mikrofilmen rendelkezésemre bocsájtani. Elkezdtem tanulmányozni tartalmukat, s egyre inkább úgy éreztem, hogy érdemes lenne valamilyen módon feldolgozni a rábaközi sajtó történetét, vagy a történetének egy részét. Az elsõ részeredmények újságcikkek formájában az 1989-90-ben Csornán kiadott Rábaközi Hírlap-ban jelentek meg. (2)
Ez volt az a pillanat, amikor örültem volna, ha egy - a most megjelenthez hasonló, - sajtóbibliográfiát vehettem volna a kezembe. Ez persze nem állt rendelkezésemre. Ekkor még nem volt ismeretem arról sem, hogy már évek óta folynak egy megyei sajtóbibliográfia összeállításának munkái. Szerencsémre kiindulási alapul rendelkezésemre állt Varga Imrénének a Soproni Szemlében 1968-ban kiadott, Adalékok a Sopronban és Sopron megyében megjelent magyar nyelvû újságok történetéhez címû tanulmánya és Hiller István Adatok Sopron és környéke nyomdászatának történelmébõl címû munkája. (3) Ezek a tanulmányok a soproni levéltárban fellelhetõ újságokat vették számba, s így természetesen nem tartalmazhatták az összes szükséges információt a Rábaköz lapjairól. Ebbõl adódott az is, hogy a rendelkezésükre álló adatok alapján mindkét szerzõ a Rábaközi Hírlap-ot tekintette a Rábaköz elsõ lapjának, nem ismervén azt a tényt, hogy az 1895-ben indított hetilap folytatta az elõd Rábaköz lap és évfolyamszámozását, s így annak elsõ példányán rögtön a VI. évfolyam 28. szám megjelölés állt.
A fenti tanulmányokban közölteken kívül az Országos Széchényi Könyvtárban végzett kutatásaim során további lapokra bukkantam, s azokat közel egy évtizede mikrofilmen is sikerült megszereznem.
Ezt követõen már "csak" azt az idõszakot kellett kiválasztanom amellyel részletesebben foglalkozom, illetve foglalkoztam. Természetesen az embert mindig a kezdetek érdeklik leginkább, s így én is a rábaközi sajtó elsõ produktumával, a Rábaköz-zel kezdtem az ismerkedést, melynek 1889. december 25-én jelent meg a mutatványszáma. Záró idõhatárul a Sopronvármegye Sopronba költözését választottam. Ugyanis az 1914. október 4-tõl megjelenõ Sopronvármegye 1917 közepéig még a Rábaközben, Csornán készült. Az elsõ olyan számát, amelyben mind a szerkesztõség, mind a nyomda címéül Sopront jelölték meg 1917. május 13-án adták ki. Úgy érzem itt ért véget egy idõre a rábaközi sajtó története.
A két idõpont között a Rábaköz két városában összesen kilenc újság jelent meg:

Amint a dátumokból is láthatjuk, e lapok esetenként egymással párhuzamos idõszakban mûködtek, gyakran egymás konkurensei voltak. Ez a kilenc lap mozgósította Csorna és Kapuvár anyagi és szellemi erejét. Érdemes megfigyelni, hogy az újságok szerkesztõi, munkatársai, mindig jelen voltak a városok más irányú közösségeinek életében is. Például Hevesi János - a Rábaköz kiadója és szerkesztõje - választmányi tagja volt a kapuvári kaszinónak, a kapuvár-gartai utcavilágító egyesületnek, "mûvezetõje", mint okleveles tornatanár a kapuvári atlétikai klubnak. Vagy, dr. Spatz Adolfot a Rábaköz elsõ csornai társszerkesztõjét az 1897. február 11-én alakult izraelita olvasókör elnökévé választották.
A helyi sajtó önkéntes munkatársak közremûködésével készült. Közülük mindössze egy, a Csornai Hírlap-ból, Rábaközi Közlöny-nyé, majd Sopronvármegyé-vé átalakult újság vált profivá, s lett hetilapból politikai napilap, s vált nehezen fenntartható helyi sajtóorgánumból tõkés vállalkozássá. El is költözött a Rábaközbõl!

Nem az a szándékom, hogy ezt a kilenc lapot bemutassam. Részletes elemzésüket A rábaközi sajtó története (1889-1917) címû tanulmányban már elvégeztem. (4) Rá kívánok mutatni viszont arra, hogy mi mindenben lehetett volna segítségemre munkám során egy megyei sajtóbibliográfia:

- Megtakaríthattam volna a lapok példányainak egyenkénti átnézését, mivel a szerkesztéssel, a kiadással kapcsolatos változásokat a kiadott bibliográfia tartalmazza. Nekem csak a sokkal kényelmesebb adatellenõrzés vált volna feladatommá.
- Ugyancsak egyszerûbbé vált volna az újságok átalakulásának, összeolvadásának követése.
- A nyomdák gyakori változásáról is könnyebben tudtam volna informálódni, hisz a bibliográfia azokat is számba veszi.
A továbbiakban nem a kihagyott lehetõségeken kívánok elmélkedni, hanem számba veszem azokat az alapadatokat, amelyeket a megyei sajtóbibliográfia a rábaközi sajtó kutatásához nyújt: (5)

A táblázatból rögtön szembetûnik, hogy a korábban már hivatkozott sajtótörténeti tanulmányomban az elsõ idõszak újságjaiból kilencet és nem 14-et dolgoztam fel. (Az Új Rábaközi Közlöny-t és a Rábaközi Újság-ot mindkét esetben egynek vettem, mivel a címváltozás néhány szám után megtörtént.) Örülök az újabb öt lap elõkerülésének, - bár közülük egyrõl, az Egységes Nemzeti Közoktatás-ról - még ha csak lábjegyzetben is - de én is szóltam. (6) Mint pedagógiai szaklapot nem soroltam a hírlapok körébe. Egy másikat, a Kapuvár és Vidéké-t a sajtóbibliográfia is csak a hivatkozott irodalomból ismeri, (7) míg a kéziratos Farádi Hírlap-nak egy száma maradt fenn. (8) Itt kell megjegyeznem, hogy a Rábaközben ez idõben még egy kéziratos lap is készült. Ez a kapuvári Ramschli (9), melyet a helyi múzeum õriz. Magam az egyes, a hármas és a kilences számával találkoztam. (10) További kutatásra ösztönöz viszont az ugyancsak kapuvári Magyar Diák címû szépirodalmi lap (11) - hat számáról tud a bibliográfia, - és a két számmal ismert, Szanyban jegyzett Világosság (12).

A rábaközi sajtótörténet második idõszaka az elsõ világháború végétõl a második végéig tart. Ezalatt hat lap jelent meg. Úgy tûnik, hogy a korábbi idõszak hetilapjai, majd hetente többször megjelenõ lapjai eltûntek a Rábaközbõl. A korszakot a bibliográfia tanulsága szerint az alkalmi kiadású újságok jellemezték. Így például a Csornai Purim-Ojság, a Katolikus Élet Csornán, vagy a Csalogány, amelyet a Csornai Iparos Dalkör jelentetett meg "ünnepélyes alkalmakkor". (13) Ez úgy tûnik igaz, mivel sikerült beszereznem a lap második évfolyam jelzést viselõ számát, amit meglepetésemre 1930. június elsején jelentettek meg - egy akkor rendezett dalosünnepre. Ehhez viszonyítva a harmadik évfolyam nyolc évvel késõbb került ki a nyomdából! Az alkalmi lapoktól eltérõ mûfajúak a Gyülekezeti Értesítõ (evangélikus), illetve a Csornai és a Szanyi Egyházközségi Értesítõ-k (katolikus). Míg az elõbbibõl a Jobaházi Evangélikus Egyházközség kiadásában két szám ismert, addig az utóbbiak közül a csornai hosszabb életûnek bizonyult, s a korszak legjelentõsebb helyi újságjává vált. Az ismereteim szerint folyamatos sorszámozással 85 számot megért Egyházközségi Értesítõ fontos információkat hordoz a helytörténeti kutatóknak, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Csorna lakosságának 90-95 százaléka katolikus vallású, így hírei a lakosság nagy többségéhez szóltak. Megjegyzem, a 101. szám alatt felvett Értesítõ megszûnését a bibliográfia 1941 decemberére teszi, (14) a birtokomban lévõ eddig ismert utolsó 83-85-ik összevont száma 1945. december 25-én jelent meg, s az addigi szerkesztõ haláláról adott hírt. Megjegyezném még azt is, hogy a Csornai Egyházközségi Értesítõ kiadásában jelent meg 1943-ban Élõ Pál tollából Csorna története, I. rész - A legrégibb idõktõl 1542-ig címû tanulmány.

A következõ korszakból - 1946-1949 - mindössze négy lapot ismer a megyei sajtóbibliográfia. Az ismert történelmi körülmények miatt itt csak arról beszélhetünk, hogy a rábaköziek kísérletet tettek a helyi sajtó felélesztésére. A négy lapból három egyébként is valamelyik megyei újság mellékleteként jelent meg. A Csornai Napló és a Kapuvári Újság a Sopronmegyé-hez, a Rábaközi Hírek a Gyõrben kiadott Független Kisgazdá-hoz kapcsolódott. Közülük a kapuvári bizonyult hosszabb életûnek. Ennek ellenére érdemes lenne tanulmányozni õket, hisz a koalíciós korszak helyi vonatkozású eseményeit ismerhetnénk meg belõlük. Továbbá ismeretet szerezhetnénk az 1956-os forradalom Gyõr-Sopron megyei hõsének, Szigethy Attilának, ifjúkori politikai nézeteirõl is, hisz ott találjuk a Kapuvári Újság szerkesztõ bizottságban. (15) A korszak negyedik lapja, a Kapuvári Húsvét egyszeri megjelenésével alkalmi lapnak tûnik.

A következõ korszak az egypártrendszer teljes uralmával köszöntött be, és annak felszámolásáig tartott (1950 - 1990). Bár a kiadott sajtótermékek száma (13) magasnak tûnik, összehasonlítva az elõzõ korszakkal, amely négy évig tartott és négy lapról adhat számot, itt 40 év alatt jött létre a 13 megjelentetett kiadvány. Ezek közül is a mûvelõdési intézmények mûsorfüzetei a leghosszabb életûek és a legállandóabbak. A korszak másik jellegzetessége, hogy a sajtótermékek többsége házi sokszorosítású, egy vagy néhány szám erejéig léteztek, s zárt közösségeknek szóltak: Hunyadi Híradó (iskolaújság), Iskolatükör, Kapuvári Járás Sporthíradója, Tájékoztató (a Kapuvári Járási Tanács Oktatási Osztályának kiadványa), Kisalföldi Könyvtári Híradó Kapuvári Járás. Az elõbbi korlátok ellenére fontos információkat hordoznak ezek a kiadványok is a kor emberérõl, annak életérõl. A korszak végén találunk egy majdnem igazi lapot, a Csornán kiadott Rábaközi Hírlap-ot. 1989-90-ben jelent meg, s a rendszerváltás után kibontakozott helyi kiadói kezdeményezések elõfutárának tekinthetõ, sõt a késõbbi újságokkal szemben nem egy település, hanem egy tájegység lapja kívánt lenni. Mivel a rendszerváltást jellemzõ pártvitákban semleges maradt, álláspontja miatt a választások után fenntartója megszüntette.

A rábaközi sajtótörténet napjainkig tartó korszaka a rendszerváltást követõen kezdõdött. Minden idõk legnagyobb számú sajtóterméke területünkön e korszakhoz kapcsolódik. 1995-ig 22 kiadványról van ismerete a bibliográfiának. A lapok közt jelentõs számban találunk reklámújságot (6 db), választási lapot (5 db), s ami legörvendetesebb helyi, települési híradókat, hírmondókat (9 db). Valóban hosszú életûnek, máig mûködõnek egy reklámújság - Rábaközi Szuperinfo - és az önkormányzatok által támogatott, vagy fenntartott helyi lapok, például a Szanyi Hírmondó bizonyultak. Ez utóbbi 1992 óta folyamatosan megjelenik! Itt adódik természetesen a legtöbb feladat is, hisz az egyes településeken napjainkban is jelennek meg helyi újságok, s ezek bizony nem mindig jutnak el közgyûjteményekbe. A jövõ kutatóinak érdekében valahogyan el kellene érni - elsõsorban személyes kapcsolatokon keresztül, - hogy a kiadók a megõrzés érdekében küldjék meg kötelespéldányukat legalább a megyei könyvtárnak.

Engedjék meg, hogy egy teljesen új területre hívjam fel a sajtótermékeket gyûjtõ intézmények figyelmét: az interneten közzétett honlapokra. Ezek az utóbbi években nagy számban és nagyon gyors tartalmi változásokkal jelennek meg. Ma már szinte minden megyebeli város, középiskola rendelkezik ilyennel. Valamilyen módon jó lenne ezeket is rögzíteni. Tudom, hogy ez a kívánalom egy átlagkönyvtár lehetõségeit meghaladja, de a megyei könyvtárak számítógépes felszereltsége ezt már lehetõvé tenné. Nem lenne nehéz olyan programokat írni, melyek naponta automatikusan felkeresnék a kijelölt honlapokat, s tartalmukat rögzítenék. Ha ezen elektronikus kiadványok összegyûjtése elmarad, épp a legmozgékonyabb, a helyi érdekeket legjobban tükrözõ információk tûnnek el a késõbbi kutatók elõl.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a dr. Horváth József által szerkesztett megyei sajtóbibliográfia további sajtótörténeti kutatásra ösztönöz. E kötet a Rábaköz sajtójának nagy részét feltárta. Itt van elõttünk a feladat, hogy a bibliográfiára támaszkodva számba vegyük a rábaközi idõszaki kiadványok újabb csoportjának társadalom- és kultúrtörténeti hátterét, szerepét.

Jegyzetek:

(1) A kiadványok és a tanulmányok címeit minden esetben dõlt betûvel írtam - kivéve a lábjegyzetet - , annak érdekében, hogy jól elkülönítsem az ugyancsak gyakran szereplõ Csorna, Kapuvár és Rábaköz helynevektõl.
(2) Újságok a századfordulón. Rábaközi Hírlap, I. évf. 1. sz. 1989. április; Száz éve jelent meg a Rábaköz. Rábaközi Hírlap, II. évf. 1. sz. 1990. február; Lapunk egyik elõdje: Csorna-Kapuvár és Vidéke. Rábaközi Hírlap, II. évf. 2. sz. 1990. április.
(3) Varga Imréné: Adalékok a Sopronban és Sopron megyében megjelent magyar nyelvû újságok történetéhez. Soproni Szemle, 1968. 2. sz. 155-160.; Hiller István: Adatok Sopron és környéke nyomdászatának történelmébõl. In.: Kisalföldi könyvesházak (szerk.: Zöld Ferenc). Gyõr, 1981. 39-58.
(4) Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889-1917). Arrabona 1999. 37/1-2. 237-256.
(5) A táblázatban szereplõ idõhatárok kissé önkényesnek tûnnek, de úgy érzem, hogy minden olvasó számára különösebb indoklás nélkül is nyilvánvaló ez a tagolás.
(6) Pájer I. i.m. 254.
(7) Gyõr-Moson-Sopron megye idõszaki sajtójának bibliográfiája 1779-1995. (Szerk.: dr. Horváth József). Gyõr, 2000. 392.
(8) Uo. 186.
(9) Ramschli. Gunyorisztikus heti jelenet. I. évf. 1. sz.: 1905. június 12.; 9. sz.: július 29. Szerkeszti: Bendõfalvy Vitéz Ivó.
(10) Rábaközi Múzeum Kapuvár: Td: 3186, Td: 4004 és Td: 4010.
(11) Horváth J. i.m. 465.
(12) Uo. 770.
(13) Uo. 108.
(14) Uo. 111.
(15) Uo. 394.