A szerzõ munkája elsõ részében áttekinti Csorna múltját. Az áttekintés korábban megjelent kiadványok felhasználásával történt, s itt és most nem láttuk értelmét ezek megismétlésének. Csak az általa elért új eredmények bemutatására törekedtünk - szerkesztõ.

1. Települési viszonyok, városépítészet, a település alaktana

Csorna területe a magyarság megtelepedése óta napjainkig állandó települési színhely. Utcahálózatának kifejlõdésében két szilárd pontot látunk, ez a község két földesurának kastélya, ezek körül épültek meg a jobbágyok házai. Csorna utcahálózatát feltüntetõ elsõ részletes térkép a II. József-féle felvétel 1784-bõl. Ha ezt a térképet és Csorna mai utcahálózati térképét összevetjük, a két térkép között az utcahálózat elrendezésében teljes egyezést találunk. Csorna nagy fellendülése a XIX. században rányomja bélyegét az utcahálózat kifejlõdésére, a század második felében megindult vasúti építkezés folytán a mezõváros a vasút vonaláig nyúlik és itt is kialakul a zárt beépítettség. Csorna e dél felé való megnyúlása mellett a XIX. században még egy helyen, nevezetesen a Fõ-téren, vagy Szent István téren fejlõdik nagyobb mértékben.

A város fõterén áll Csorna legjelentõsebb mûemléke, a premontrei prépostság, s a vele egybe épült templom.

A premontrei prépostság épülete

Az elsõ kolostor és templom bizonyára már a XII. század végén, a XIII. század elején felépült. A mai épület elõdje az 1790-es tûzvészben leégett. Újjáépítésére a rend visszaállítása után került sor, s 1808-ra készült el. A korábban is többször megújított és bõvített épületegyüttes ez idõben a klasszicizáló késõbarokk jegyében született újjá. (1) A fejlesztés alapjait a hagyomány szerint elõbb Haubt morva építész, majd Müller Ferenc soproni szobrász tervvázlatai szolgáltatták. A megnagyobbított épületegyüttes fõ szervezõ motívuma továbbra is a "keletelt" középkori templom maradt, melyet keleti és nyugati irányban is alaposan megbõvítettek. A prépostság belsõudvaros rendszerben, a korábbiaknál nagyobb méretekkel épült újjá, a templomtól délre és északra.

A prépostság alaprajza

Az épület reprezentatív kupolás új nyugati fõhomlokzatot kapott, ezzel új léptéket adott egy új, korábbinál nagyobb léptékû településközpont kialakításához. (2) A ma látható épület teljes egészében az 1802-ben megindult építkezés eredménye. Az épület minden szárnya végig egytraktusos, az egyenletesen végigvonuló teremsort az udvari homlokzat mögött húzódó folyosó kíséri. A prépostsági épülettel keleten és nyugaton egybeépült a templom úgy, hogy az elõcsarnok bejárata a prépostság fõhomlokzatának része, keleten pedig a templomtorony és a sekrestye csatlakozik az épület keleti szárnyához. A rendház díszes homlokzatán a szintek között tagolt övpárkány húzódik, a rizalitot jón félpillérek tagolják. Négyrozettás konzolon finom mívû kovácsoltvas erkély húzódik. Déli homlokzatának folytatásaként fal emelkedik, melyben gyámköves pilléreken nyugvó kosáríves kapu nyílik az udvarba. Rajta szép kidolgozású dombormûves címer látható. A nyugati homlokzaton található fõbejárat két oldalán Szent Norbertnek és Szent Ágostonnak a XIX. század elejérõl származó, nagyméretû kõszobra áll. Nagytermének festése a XIX. század elsõ negyedébõl való. Az épület ma a premontrei rendnek és a Csornai Múzeumnak ad helyet. Teljes mûemléki helyreállítása 1994-ben elkészült.

A premontrei rendházzal szemben találjuk a viszonylag fiatal kora ellenére mûemlékileg védett, Jézus Szíve Plébániatemplomot. 1936-38-ban épült, az 1790-ben leégett Szent Ilona plébániatemplom pótlására, amelyrõl legelsõ említést még az 1659-es egyházlátogatási jegyzõkönyv tesz. (3) Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érzõdik.

A tér déli oldalán a Palotasor húzódik. A neobarokk emeletes házsor a XIX. század elején, a XX. század elején épült fel, megteremtve a település belsõ, városias magját. A városképi szempontból jelentõs házsor legértékesebb részei a keleti és a nyugati szélein álló saroképületek. A zárterkélyes, "atlaszos" Kokas-ház áll a keleti sarkon, melyet Kokas Ferenc és felesége, Hauer Mária építtetett 1877-ben. Tervezete Kutschera Károly, építõmester Pasenbach Károly. A palotasor középsõ épülete az egykori Sopron megyei Elsõ Takarékpénztár, melyet 1898-ban emeltek. Az épület oromzatának tetejét a takarékosság jelképeként méhkaptár díszíti.

Csorna településének vizsgálatánál önkéntelenül is felvetõdik az a kérdés, miért van hosszúkás téglalap alakja. Ha figyelmesen vizsgáljuk a nyers tájat és a települési térszint, akkor azt látjuk, hogy Csorna fõterétõl jobbra-balra a tenger szintje feletti 116 m-es magasságban csak keskeny, hosszú sáv van és e mellett 1 méternél mélyebben fekvõ terület húzódik el. (4) Csorna házai tehát erre a szárazabb sávra, "szigetre" épültek és nem merészkedtek a vizesebb, füzesekkel tarkított területekre. Változást e téren csak 1930 után látunk, mikor ugyanis az Esterházy hitbizományi birtok csornai belsõségeit parcellázzák és így Csorna végre egészségesebb irányban terjeszkedhetett. A XX. század elsõ évtizedeiben indult meg Kiscsorna kiépülése. 1971. április 25-én (5) Csornát várossá nyilvánították. Ahhoz, hogy egy település a városi rangot elnyerje, a korabeli feltételek szerint az ipar, a kereskedelem, az infrastruktúra fejlõdése mellett minimum 10000 lakosra volt szükség. Csorna esetében ehhez szükség volt arra, hogy a szomszédos Farádot ideiglenesen a településhez csatolják.

2. A település kertjeinek, zöldfelületeinek története

Prépost kert

A XII. század közepén Csornán telepedett le a premontrei rend. Ez a rend mindig nyitott volt a külvilág felé, virágzó földmûvelést folytattak, és tanítással foglalkoztak. A XIX. század elején fogtak hozzá a templom és a rendház újjáépítéséhez, a park alapítására is ekkor kerülhetett sor. A háromhektáros kertet a saját gyönyörködtetésükre hozták létre a rendház keleti oldalán. Írott források bizonyítják, hogy nálunk is ismert erdõalkotó fák mellett páfrányfenyõt, vöröstölgyet, és liliomfaféléket is telepítettek.

A premontreiek levéltárában õrzik a kert valószínûleg 1803-1804-ben készült tervét. A rendház fõhomlokzatának északi és déli frontja elõtt fákkal szabályosan beültetett, elkerített elõkerteket terveztek.

A tervezett elõkertek

Az épületegyüttes északkeleti sarkához kapcsolódik az ellipszis alakú, két koncentrikus gyûrûbõl álló díszkert, amelynek közepén pavilon emelkedik. (6) Az átlósan vezetett sétányokat lugasként alakították volna ki. A kertbe a déli oldalon, a torony mögött nyíló - egyébként megvalósult - kapun át lehetett volna bejutni. A kaput lizéna szegélyezi, kosáríves nyílás, felette kettõs volutákon oromzat, két szélén copf lángdíszes urna, csúcsán Szent Mihály alakja.

A kertkapu

A XVIII. század végérõl, de lehet, hogy a fõhomlokzatra tervezett koronázó rész kisebbített mása. (7) Ez a tervrajz Kamenitzky (1774-86) prépost számára nem készülhetett, mert õ még megtartotta a régi épületbõl azt, ami az õ idejében fennállt, tehát a mai kvadrum belsejében a sekrestyeajtóra merõlegesen épített prelatúrát. Viszont 1807-08 után sem készülhetett, mert ekkor már megépült a templomhajó elsõ kiszélesített része, ennek a méretei azonban a tervrajzon láthatóéval nem egyeznek, mert szélesebbek, mint a templomnak a szentély felé esõ régi része (5 ablak). Tehát vagy Harsányi (1802-1803) vagy Buday (1804-1806) prépost számára készültek. (8)

Az 1950-es évek elején a rendház a parkkal együtt állami tulajdonba került, és a városon belüli építkezések miatt területe jelentõs mértékben lecsökkent. A már csupán egy hektáros parkot többszintes tömbházak veszik körül. A legszebb és legértékesebb fákat kivágták, így a park flórája csupán 15 fafajt, 6 cserjét és pár lágyszárú növényt számlál. Az eredeti telepítésbõl származó csertölgy a közelmúltban pusztult ki.

A kórház parkja

A Margit Kórház hajdani parkjáról Csorna Község Margit Közkórházának Évkönyvében (9) találunk leírást:
"Elõre bocsájtom, hogy kórházi parkunk híjával van minden nagyvonalúságnak. Itt nincsenek több száz éves fák, egzotikus növények. Itt nincs különös kertészeti stílus, csak titokzatos örök törvényszerûségek, melyek hozzákapcsolják a testet a természethez, és a lelket fölemelik Istenhez. A mi parkunkat nem hivatásos kertész, hanem a kórház közegészségügyének parancsszava hozta létre.
A kórház kertjének 120 m-es frontját díszes sodronykerítés választja el a soproni úttól. A gyalogút mentén hosszú sorban hársfák. Rácsos kapun jutunk be a parkba, téres, menetes följárat vezet a fõépülethez. A magas feljáratot háromkaréjú kúszó vadszõlõ - Parthenocissus tricuspidata - futja be."

A kórház parkja keletkezése idején

A leírás további részében tudomást szerezhetünk a parkot alkotó növényfajokról: Picea argentea, Abies nordmanniana, Abies balsamica, Pinus austriaca, Pinus strobus, különféle Juniperusok, Thuják és hamisciprusok, akácfák, Forsythia suspensa, Prunus triloba, Prunus pissardi, Magnolia obovata, Paeonia arborescens, Spiraea, Philadelphus.

Vilmos liget

Melyrõl ugyan ez az évkönyv tesz említést:
" A kórház bensõségétõl csak a nyitott maklura sövény és a szilsárkányi út választja el. "A liget területén hajdan agyagnyerõ gödör volt, melynek helyén - miután kiapadt - sekély vizû gödrök maradtak. "… Gazdátlan volt emberemlékezet óta. Idõvel szemetes ládája lett az egész községnek." A kórház 1915-ben vette birtokába ezt a parlagot.

A Vilmos liget részlete

"Céltudatos szorgalommal, hadifoglyok, kórházi katonák segítségével végeztük a nagytakarítást. A törmeléket egy helyre gyûjtöttük, domb magasodott belõle, majd egy tónak ástuk ki a mélyét. 1917-ben már kizöldült az élet a holt anyagból.
A dombtetõre állítjuk a kórház elõtt elhelyezett Rábaközi Vashonvédet. A domb származásánál fogva vashegynek neveztetett. A liget Vilmos császárról Vilmos ligetnek.
A kert-kapu bejárata elõtt két jegenye nyárfa - Populus pyramidalis - áll õrt. Azt mondják, hogy olyan a kert nyárfa nélkül, mint a falu torony nélkül. Ezek a mi kertünk tornyai. Fehér bokrétafák között érünk a kis tóhoz. Vizét részben a talajvíz adja, de a kórház ártézi kútja is táplálja. A tó két sarkában két szomorúfûz - Salix babylonica - nõdögél vidáman. Körfogatuk már 150 cm, magasságuk becslés szerint tizenhárom méter lehet. - Jól illenek a tóhoz és kivételes szeretetben részesülnek a község részérõl. - Búra hajló ágai lehajolnak a víz árnyas tükrébe. … Néha virágzik a tó is. A vízben lebegõ plankton némelyike zöldre, mások vörösre festik a tó sima hátát. Legszebb a tó, mikor a kék iris virágzik. avval van körülfoglalva. Szépen díszíti tavunkat a sárga tavi rózsa - Nuphar luteum, - még szebben a fehér tavi rózsa - Nymphea alba. Legszebbek a tó fenekére cserepekben leültetett piros és halvány sárga tündér rózsák.
Túl a tavon - a fák királynõi - a nyírfák nyújtóztatják fehér, kecse testüket, könnyû ágaikon himbálódzó finom leveleiket fújdogálja a szellõ. Szilfákat - Ulmus montana - is ültettünk. … A tó körül és a laposabb rétségben vedlett héjjú boglárfák - Platanus occidentlis - és égerfák álmadoznak. … Ezen fölül még sokféle virág van a gyepben, a tisztásokon.Ligetünk egy része játékos szórakozó hely. Tenisz, korcsolyapálya, labdarugó rétség." (10)
Ez a liget mára sajnos nem maradt fenn, területe beépítésre került.

Sétatér

A csornai sétatér létezésérõl régi újságcikkekbõl szerezhetünk tudomást, ugyanis mára nyomai sem maradtak.
Rábaköz
1891. 06. 28.
Tûzoltóegylet mûködõ tagok sz.: 147. Vasárnap összegyûltek a sétatéren. Fogadalomtétel.

Sopron
1894. 02. 25.
Sétatér Csornán. Dr. Kuncz A. megengedte, hogy a "... székház és a gazdasági épületei közt, a gyõri útvonal mellett lévõ nagy térség, mely az ideig vásárhelynek használtatott séta térré átalakíttassék." Lakner Ambró jószágkormányzó meg is kezdte a kialakítását.

Csorna Kapuvár és Vidéke
1894. 05. 26.
Csorna csinosodása. Hajas utak. Széchenyi sétatér.

Rábaközi Hírlap
1896. 02. 09.
Peék Antal férfiszabó Csornán. (Lakása a prépostsági épület, a Széchenyi-sétatérrel szemben.)

Rábaközi Közlöny
1905. 07. 30.
A csornai kath. nõegylet mulatsága nem a prépostsági réten, hanem a prépostsági sétatér árnyas fái alatt lesz.
1905. 05. 07.
Nincsenek padok a csornai sétatéren. Elõzõ években ilyenkor már kirakták õket.

Szent István téri park

A század elején a tér helyén még nádassal tarkított mocsár volt. Ezt lecsapolták, kiszárították; a századfordulóra kialakították a tér közepén levõ virágokkal, fákkal díszített parkot. (11) A XIX. század végérõl és a XX. század elejérõl való képeslapokon a park még szinte üresen áll.

Az "üres" Szent István tér

A tér déli harmadában egy VIII. századi eredetû kõfeszület áll. Felújítására a közelmúltban került sor. A vele egyvonalban, magas talapzaton álló Mária-szobrot Kokas József (1822-1897) csornai születésû, gyõri prépostkanonok hagyatékából állíttatták. Az imádkozó Mária-szobor jobb karján hosszúrózsafüzér látható. A szobortalapzat peremét Kokas József kör alakú portréja díszíti. A szobor készítõje Lukácsy Lajos kapuvári szobrászmûvész volt.

A közelében találjuk az 1905-ben fúrt artézi kutat. ( Ladányi kútfúró február 8-án 400 méterig jutott, s onnan viszonylag kevés, percenként 20-25 liter víz jött fel.) A kútra 1995-ben került Den Barsboldt - mongol származású, Magyarországon élõ - szobrász bronz dobormûve . Az így kialakított csorgó a szamáriai asszony alakját idézi. (12)

A mai parkot 1958-ban Szalay Tibor mérnök tervezte. A park területét nyírt sövény szegélyezi, a befelé mutató sövényfal-nyúlványok megosztják a hosszan elnyúló, keskeny térrészt. A hossztengellyel párhuzamosan két út szeli át a parkot, míg keresztirányban számos - fehér kaviccsal felszórt - út vezet át rajta. A közelmúltban a park északi harmadába egy hatszög alaprajzú, nyitott pavilont építettek. A park növényanyagát fõleg - lombhullató és örökzöld - fák, cserjék alkotják, viszonylag kevés a virággal beültetett felület. A szépen rendben tartott zöldfelületet a város polgárai kedvelik és megbecsülik.

A zenepavilon

Vilmos-park

Csorna várossá válásakor feltételként szabták, hogy területén meghatározott minimális összes zöldfelületnek meg kell lennie. Ennek kielégítésére hozták létre Csorna és Kiscsorna között az - akkori nevén - Felszabadulás-parkot. A nagy területen kialakított parkot beültették fákkal, tavat, játszóteret és szánkódombot létesítettek. Fejlesztése azonban ezen a szinten megállt, s mivel nem gondozták, mai képe elhanyagolt, elvadult tájat mutat. Ezért nem tölti be funkcióját, hiszen az emberek egyáltalán nem látogatják a barátságtalan, nem éppen biztonságosnak mondható környéket. Pedig számos lehetõséget rejt magában ez a nagy kiterjedésû zöldfelület, de sajnos már hosszú ideje a sorsára hagyták, és manapság sem látni, hogy bármit is tennének a park ügyében. A Vilmos-park nevet a rendszerváltást követõen kapta, a kórház egykori ligetének neve után.

Összefoglalás, értékelés

A nagy múltú város történetében a XII. századtól kezdve meghatározó szerepet játszott az itt letelepített premontrei rend. Vallási, szellemi és gazdasági felkészültségükkel, mint Csorna egyházi birtokosai jelentõs érdemeket szereztek, elõsegítették a város fejlõdését. Az õ tevékenykedésük során jött létre Csorna legrégebbi múltra visszatekintõ zöldfelülete. A város nem tudta megtartani eredeti méretében a prépost kertet, a legsajnálatosabb azonban, hogy a megmaradt töredékre sem vigyáz kellõen. A zöldfelületek nagyságát tekintve gazdagnak számít a település, de úgy látszik, hogy nem tudja felbecsülni ennek értékét. Nem csak a "szem elõtt" lévõ Szent István téri parkot kellene rendben tartani, ugyan olyan fontos lenne a másik két park ügye is. Legsürgõsebb változtatást a Vilmos- park kíván, ilyen állapotban a fennmaradása veszélyeztetett, területe könnyen beépítésre kerülhet. A prépost kert pedig nagyobb megbecsülést, több figyelmet érdemelne. Bízom benne, hogy a közeljövõben e téren változások mennek végbe.

Irodalomjegyzék

- Csatkai Endre, Dercsényi Dezsõ (szerk.), Sopron és környéke mûemlékei, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953.
- Dr Fekete Mátyás, Gyõr-Moson-Sopron megye kézikönyve "Magyarország megyei kézikönyvei 7.", h.n., CEBA Kiadó, 1998.
- Kokas Lajos (szerk.), Csorna Község Margit Közkórháza Évkönyv 1915-1928, Csorna, 1929.
- Ollram Ferenc, Csorna település- és gazdaságföldrajza, Gyõr, 1941.
- Pájer Imre (szerk.), Csornai Múzeum, Kiállításvezetõ, Csorna, 2000.
- Pájer Imre (szerk.), Rábaköz honismereti évkönyv, Csorna, 1996.
- Pájer Imre, Csorna évszázadai, Csorna, 1996.
- Winkler Gábor "A premonrteiek és Csorna fejlõdése" in Szalontay Judit (szerk.), Tárgy és jelentése Rábaközi tanulmányok, Csorna, 1998. 220.

Jegyzetek:

(1) Csorna premontrei prépostság magánlevéltára 72. V. a Soproni Levéltárban. Planum vesidentiae Csornaensi. … szám nélkül
(2) Winkler Gábor "A premontreiek és Csorna fejlõdése. In: Szalontay Judit (szerk.), Tárgy és jelentése Rábaközi tanulmányok, Csorna, 1998. 220.
(3) Pájer Imre, Csorna évszázadai, Csorna, 1996. 48.
(4) Ollram Ferenc, Csorna település- és gazdaságföldrajza, Gyõr, 1941. 21.
(5) Pájer Imre, Csorna évszázadai, Csorna, 1996. 36.
(6) Pájer Imre (szerk.), Csornai Múzeum, Kiállításvezetõ, Csorna, 2000. 51.
(7) Csatkai Endre, Dercsényi Dezsõ (szerk.) Sopron és környéke mûemlékei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 410.
(8) A tervhez mellékelt megjegyzés, ismeretlen forrásból.
(9) Kokas Lajos (szerk.), Csorna Község Margit Közkórháza Évkönyv 1915-1928, Csorna, 1929. 20-23.
(10) Kokas Lajos (szerk.), Csorna Község Margit Közkórháza Évkönyv 1915-1928, Csorna, 1929. 24-27.
(11) Ollram Ferenc, Csorna település- és gazdaságföldrajza, Gyõr, 1941. 19-20.
(12) Pájer Imre, Csorna évszázadai, Csorna, 1996. 54.